Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet a képességeit meghaladó teljesítményre kötelezni, ezért a CSU-nak „Németország utolsó bástyájaként” küzdenie kell a menekültek beáramlásának korlátozásáért. Ez a törekvés nem ellentétes a keresztény világnézettel, a CSU politikájának alapjával – tette hozzá. Kiemelte, hogy szeptember eleje óta több mint 500 ezer menedékkérő lépett be Bajorországba.
A CSU nem akar szakítani az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a CDU-val, hanem meg akarja győzni arról, hogy a józan ész politikája a legjobb válasz a menekültválságra, a jobboldali radikálisok térnyerése elleni legjobb recept pedig az embereket nyomasztó gondok megoldása – húzta alá Horst Seehofer.
Angela Merkel „első osztályú kancellár” és „kiemelkedő munkát végez”, de ez nem változtat azon, hogy a menekültek bevándorlásának korlátozása ügyében egyelőre nincs egyetértés – mondta a pártelnök.
A CSU szerint a menekültválság kezelését három elvre kell építeni. Az első az emberséges bánásmód valamennyi menedékkérővel.
A második a védelemre szoruló, menekültként, oltalmazottként elismert emberek integrációja. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer kiemelte, hogy Bajorország a sikeres integráció mintapéldája. A tartomány lakossága az utóbbi 25 évben nagyjából kétmillióval – csaknem 13 millióra – emelkedett, és a bevándorlók között egymillió külföldi is van, de Bajorországban ennek ellenére nincsenek „gettók” és „párhuzamos társadalmak” – fejtette ki a pártelnök-kormányfő.
A harmadik alapelv az emberáradat korlátozása – tette hozzá Horst Seehofer, aláhúzva, hogy Bajorország támogatja Angela Merkel minden olyan törekvését, amely a korlátozást szolgálja. Így például a tárgyalásokat Törökországgal. Az együttműködés Ankarával
„reálpolitika, és pénzügyi forrásokat is igénybe vesz majd, de kevesebbet, mint ha a saját országunkban próbálnánk megoldani a menekültválságot”
– fogalmazott Horst Seehofer. Hangsúlyozta egyebek között, hogy együtt kell működni Oroszországgal is, és bejelentette, hogy jövőre hivatalos látogatást tesz Moszkvában, ahol tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A párizsi terrortámadásokról szólva hangoztatta, hogy nem „kultúrák háborújáról” van szó, hanem a „barbárság elleni” küzdelemről. Kifejtette, hogy a menekültválság miatt szeptemberben visszaállított határellenőrzést kiterjesztették, megerősítették, a szövetségi rendőrség nagyobb erőkkel ellenőrzi a határt, a bajor rendőrség pedig a lehető legnagyobb szintre emelte a határ mentén 30 kilométer széles övezetben végzett úgynevezett mélységi ellenőrzés intenzitását. Elmondta, hogy amíg nem garantált az uniós külső határok hatékony ellenőrzése, addig fenn kell tartani az ellenőrzést a német határon.
A kétnapos tisztújító kongresszus szombati, befejező napján tartották az elnökválasztást. A tisztségre a CSU-t 2008 óta vezető Horst Seehofer volt az egyetlen jelölt. A szavazatok 87,2 százalékát szerezte meg, ami az eddigi legrosszabb eredménye.
A kongresszuson határozatot fogadtak el arról, hogy korlátozni kell a menekülthullámot, és Németországnak ki kell jelölnie egy felső határt, előre közölnie kell, hogy jövőre mennyi menekültet fogad be. Határozatot hoztak egyebek mellett arról is, hogy a CSU-nak kezdeményeznie kell a szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) az egész testet elfedő muzulmán női öltözékek – a burka és a nikáb – nyilvános viselésének megtiltását.
