Györkös Znidar szerint fordított „dominóhatást” válthat ki a szlovén intézkedés. Lezárhatja a határait Horvátország, Szerbia és Macedónia is, ezért végre elkezdődhet a probléma megoldása ott, ahonnan valójában ered, Görögországban – hangsúlyozta.
Mindazonáltal kijelentette: elvárja az uniós határellenőrzési ügynökségtől (Frontex), hogy megvédje az EU külső határait. „Szlovénia nem lesz gyűjtőközpont, mert ahhoz túl kicsi ország vagyunk” – szögezte le.
Mint ismert, a szlovének már októberben felvetették, hogy kerítést kellene építeni a határon. A kormányfő két hete egy interjúban élesen támadta Horvátországot, és azzal vádolta meg, hogy nem kezeli „európai módon” a migrációs válságot. Cerar ezért nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy kerítést épít a szlovén–horvát határon. „Ez is egy opció” – mondta, majd hozzáfűzte: de a helyzetre először európai megoldást próbálnak találni.
A kormányfő úgy vélte: ha Németország és Ausztria lezárja határait a migránsok előtt, Szlovéniának sem lesz más választása, de hozzátette, hogy egyelőre nincs erre utaló jel.
Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha „meg lehetne oldani a problémákat a görög–török külső határon” – mondta a német kancellár kedden Berlinben. Angela Merkel sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak „sürgősségét, hogy összeurópai megoldáson kell dolgoznunk”, és mindenekelőtt biztosítani kell a görög–török uniós külső határt.
Éppen ezért fontos, hogy az uniós kormány-, illetve államfők informális tanácskozást tartanak csütörtökön Máltán az EU–Afrika csúcstalálkozó után. Az idő sürget, megoldásokat kell találni a külső határok jobb védelmére, tárgyalni kell Törökországgal egy migrációs akciótervről és fel kell gyorsítani az uniós regisztrációs pontok (hot spotok) kiépítését Görögországban és Olaszországban – mondta Angela Merkel.
