Pénteken a kurdok csupán másfél napos csatát követően bevették az észak-iraki Szindzsár városát – amint arról mi is beszámoltunk. Az ostrom utáni felvételeken az látszik, hogy pesmerga harcosok feltartott mutató- és középső ujjukkal ünneplik a győzelmet, miközben a magyarhoz meglehetősen hasonlító kurd zászlót különféle romos épületre tűzték ki.
Ám a városnak csupán az északi felét sikerült elfoglalni a pesmergáknak, egy, a BBC-nek nyilatkozott kurd vezető szerint a város „megtisztítása” hosszú folyamat lesz. „Hét-tíz napba telhet, mire elérjük a városközpontot” – mondta, hozzátéve, hogy az Iszlám Állam katonái gerillaakciókkal és öngyilkos merényletekkel fogják megnehezíteni a kurdok dolgát. Emellett az amerikaiak segítségével az aknamezőket is fel kell számolniuk. A kurd Rudaw hírügynökségnek nyilatkozó katonák viszont azt mondták, hogy már teljesen a kezükön van Szindzsár városa, ahol sok fegyvert zsákmányoltak. A városban az ostrom előtt állítólag négy-ötszáz Iszlám Állam-katona tartózkodott, a BBC-nek nyilatkozó források szerint a kurdok 60-70 milicistát öltek meg közülük.
A szír határtól ötven kilométerre fekvő város stratégiailag fontos helyen fekszik, azon az útvonalon, amely az Iszlám Állam keleti és nyugati, azaz iraki és szíriai területeit összeköti. Nem csoda, hogy az amerikaiak fegyverraktárakat és Iszlám Állam-állásokat célzó légicsapásokkal, valamint tanácsadókkal segítették a hétezer ötszáz gyalogossal három oldalról támadó kurdok erőfeszítéseit. A CNN tudósítója szerint a légicsapások következtében szinte fekete volt az ég a rengeteg füsttől, amikor a pesmergák támadásba lendültek. Elmondása szerint a nemzetközi koalíció nagyobb erőkkel lépett fel Szindzsár visszafoglalásáért, mint amellyel a török–szír határnál fekvő Kobanit sikerült visszafoglalni az Iszlám Államtól június végén. A Pentagon egyébként azt is elárulta, nem csak ők, hanem más országok tanácsadói is segítik a kurdokat.
Emellett a kurdoknak már csütörtökön sikerült elfoglalniuk egy stratégiai jelentőségű észak-iraki útszakaszt, amivel elvágták az Iszlám Állam egyik fontos utánpótlási vonalát. A radikális iszlamista szervezet ellen ráadásul az iraki haderő is támadást indított a Szindzsártól délre fekvő Ramádinál. Az iraki hadsereg szerint légi támogatást kapnak az offenzívához.
A Szindzsár elleni támadásban egyébként a BBC szerint nemcsak kurdok, hanem a jazidi kisebbség tagjai is részt vesznek – a CNN úgy tudja ötezer fegyverest mozgósítottak a Szindzsár elleni támadás előtt. Igaz, többségük csak földműves, minimális katonai tapasztalattal.
A közösség – amely egyistenhívő, hitében iszlám, keresztény, zsidó és zoroasztriánus tanokat is ötvöz – ősi lakhelyének számított Szindzsár városa és a közeli Szindzsár-hegy 2014 augusztusáig, ám az őket eretnekeknek tartó dzsihadisták a település elfoglalását követően elűzték a jazidikat. A hegyen ezt követően étlen-szomjan ötvenezer jazidi tartózkodott, majd humanitárius szállítmányokat kaptak, végül a hegyről való lejutásuk is megoldódott. A kurdok és a jazidik egyébként több ezer éve jószomszédi viszonyban élnek egymás mellett.
A Szindzsár-hegy mellett haladó úton – amelyen az arabok által Daeshnek nevezett Iszlám Állam olajat, műemlékeket (tehát bevételt jelentő termékeket), valamint fegyvereket és ellátmányt is szállított – fekszik kelet felé Moszul, a nemzetközi koalíció következő célpontja állítólag ez a város lesz. Az Iszlám Állam uralta városban még mindig másfél millióan laknak, de a beszámolók szerint rohamosan nőnek az árak, nem sok hiányzik az éhínséghez. Az már valóban nagy siker lenne, ha el lehetne választani az Iszlám Állam második legfontosabb városát, Moszult a tulajdonképpeni fővárostól, Rakkától. Ráadásul ezzel az Egyesült Államok is megmutathatná Oroszországnak, hogy képes elérni sikereket az Iszlám Állam ellen.
A CNN cikke szerint az Iszlám Állam jó eséllyel addig marad Szindzsárban, amíg tud, de hónapok óta beszélnek egy esetleges Ramádi elleni koalíciós támadásról is (a Bagdadtól 110 kilométerre fekvő várost májusban szerezte meg a Daesh). Ha a kurdok és szövetségeseik egyszerre indítanak offenzívát Moszul és Ramádi ellen, jó eséllyel teljes egészében kivonul az Iszlám Állam Szindzsárból.
