Átadták a Nobel-díjakat

Az elismerést XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át.

A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós vehette át az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. William C. Campbell és Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis –, Juju Tu a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért érdemelte ki az elismerést.

A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudóst tüntették ki idén a fizikai Nobel-díjjal. Az indoklás szerint a két fizikus kulcsszerepet játszott a neutrínóoszcilláció felfedezésében, és ezáltal annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük. A tudósok sokáig az ellenkezőjéből indultak ki.

A DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török-amerikai tudósnak nyújtotta át idén a kémiai Nobel-díjat a svéd uralkodó. A három kutatónak sikerült molekuláris szinten feltérképeznie, hogy a sejtek hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és őrzik meg a bennük tárolt genetikai információt. Meghatározó kutatásaik kulcsfontosságú ismereteket szolgáltattak a sejtek működéséről, és hozzájárultak – többek között – új rákkezelési módszerek kidolgozásához is.

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki író vehette át idén az irodalmi elismerést. A 67 éves szerzőt „polifonikus írásaiért tüntették ki, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban” – hangzott az indoklás.

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Angus Deaton, a Princeton Egyetem közgazdász professzora kapta a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.

Az idei díjátadóra meghívást kaptak az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadás japán túlélői.

A terrorizmus elleni harc fontosságát hangsúlyozta és a palesztin kérdés megoldására szólított fel a Nobel-békedíj átvételekor a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett csütörtökön Oslóban.

„Ma mindennél nagyobb szükség van arra, hogy első számú prioritássá tegyük a terrorizmus elleni harcot”, ami „az összes ország együttműködését és erőforrásait” megköveteli. Ennek részeként fel kell gyorsítani a konfliktusgócpontok felszámolását világszerte, „különösen a palesztin ügy megoldását”. „Meg kell adni a palesztin népnek az önrendelkezés jogát a földjén”, és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy saját, független államot hozzanak létre – mondta a díj átvételekor elmondott beszédében Huszein Abbászi, a tunéziai országos munkavállalói szakszervezet vezetője, a kvartett egyik tagja.

A díjat azzal az indoklással ítélték oda a kvartettnek, hogy az „arab tavasz” születési helyén sikeresen segítették a demokrácia kiépítését, miközben a térség több más országában fegyveres konfliktusok dúlnak vagy zűrzavar uralkodik.

A 2011-ben kezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot.

Ebben a helyzetben 2013 nyarán alakult meg a négy társadalmi és szakszervezet (Tunéziai Általános Munkásszakszervezet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, a Tunéziai Emberi Jogi Liga és a Tunéziai Ügyvédi Kamara) által létrehozott kvartett, amely tevékenységével a díjat odaítélő bizottság értékelése szerint nagyban hozzájárult a plurális társadalom felépítéséhez az észak-afrikai országban.

Azóta az új alkotmány, a szabad választások és a világi és iszlamista pártok között megkötött kompromisszum révén Tunézia a diktatúrából a demokráciába való átmenet mintaországa lett – mondta a norvég Nobel-bizottság elnöke.

Kaci Kullman Five úgy fogalmazott, a kvartett „a zűrzavar és háború közepette határozott közbelépésével segített megállítani az erőszak spirálját, és békés mederbe terelni” a tunéziai átmenetet.

A díjazott szervezetek nevében szóló Huszein Abbászi kitért arra is, hogy a demokratikus átmenet ellenére az utóbbi időben több terrorcselekmény történt Tunéziában: júniusban Szúszában egy tengerparti üdülőhely elleni merénylet 38 halálos áldozatot követelt, márciusban pedig 21 emberrel végeztek szélsőségesek a tuniszi Bardo múzeumban. Úgy fogalmazott: a díj jelentette „eufória és büszkeség nem fedi el a fájdalmat és a dühöt”, amelyet az utóbbi időszak „szúszai, Bardo múzeumbeli, bejrúti, párizsi, Sarm es-Sejk-i és bamakói barbár és szégyenletes terrorcselekmények” miatt éreznek.

A díjátadót még a szokásosnál is szigorúbb biztonsági intézkedések kísérték „az európai helyzet miatt” – közölte Johan Fredrisken, az oslói rendőrség egyik vezetője a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletekre utalva. A ceremónián ettől függetlenül több mint ezren vettek részt, köztük az uralkodócsalád, a kormány tagjai és külföldi méltóságok.

A Nobel-díjjal 8 millió svéd korona (több mint 863 ezer euró) értékű pénzjutalom is jár. A kémiai, a közgazdasági, az orvosi, a fizikai és az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön Stockholmban adják át.