– Politikai földrengést okozva kormányt buktatott a bukaresti tűzvész utáni társadalmi felháborodás. „A korrupció öl” jelszóval vonultak utcára a politikailag eddig inaktív fiatalok. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) milyen következtetést vont le a történésekből?
– Az általános elégedetlenség a politika szereplőivel szemben évek óta jelen van a romániai társadalomban, a Colectiv klubban történt tragédia ezt hozta a felszínre. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán ennek tudatában fogalmazta meg a politika úgynevezett újratervezését. Ez a stílus a módszerek, bizonyos esetekben az arcok lecseréléséről, megváltoztatásáról szól. A politikai osztály valós mulasztásai miatt a sajtó egy évtizeden keresztül árnyalatok nélkül azt sugallta, hogy mindenkit le kell cserélni. Egy demokráciában nem lehet lecserélni a pártokat, hiszen azoknak a diktatúra az alternatívája. Ugyanakkor csak úgy lehet a csalódottságon túllépni, ha mindegyik párt, így az RMDSZ is korrekciókat hajt végre. Nyitottá, átláthatóvá, hitelessé kell tenni a politikát.
– A román korrupcióellenes ügyészséget (DNA) sokan Magyarországon is csodálják, működését Európa nyugati részén is példaértékűnek tartják. Valóban sikertörténetről van szó?
– Ha már a megtisztulásról beszéltünk, úgy gondolom, hogy az általános mentalitásnak kell megváltoznia. A politikai osztály csak leképezi a társadalmat. Fontos, amit a DNA végez, ezt nem lehet kétségbe vonni. De amíg szinte naponta csuknak le polgármestereket, minisztereket, addig újabb és újabb korrupciós ügyekre derül fény. Sokan ma is kenőpénzeket vesznek el, holott tisztában vannak a korrupcióellenes offenzívával. Közben gyakran éreztük úgy, hogy a korrupció elleni harc leple alatt politikai leszámolás is történik. A kommunisták által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítása is a DNA-hoz kötődik. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi polgármesterek esetében is utólag derült ki, hogy nincs szó korrupcióról, kifogásaink jogosak az ügyészség munkájával kapcsolatban.