Bukarest érdeke is a térségbeli összefogás

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az új román miniszterelnökről, a korrupció elleni harcról és a kézdivásárhelyi eset utózöngéiről.

– Nem jó üzenet a román társadalomnak, ha az RMDSZ kommunikációja azt sugallja, hogy a magyar politikusok elleni eljárás minden esetben magyarellenes akció.
– Mi mindig igyekszünk árnyaltan, pontosan fogalmazni, de ez nem mindig jön át a médián. Ha valaki a román hírtelevíziókat nézi, akkor láthatja, milyen gyorsan tudnak magyarellenes hangulatot kreálni olyan ügyekből, amelyek valójában nem ügyek.

– Terrorcselekmény elkövetésével gyanúsítják a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi vezetőjét. Miről van szó valójában? Teret nyernek a radikális eszmék az erdélyi magyarok körében, vagy csupán médiacirkusz közepette reagálnak túl egy esetet a román hatóságok?
– Nincs elegendő információm a kézdivásárhelyi esetről ahhoz, hogy sommás megállapításokat tegyek. Semmi olyat nem fogadhatunk el, ami erőszakhoz vezet. Minden kérdésről észérvekkel kell vitázni, legyen az az autonómia vagy a közösségi jogok. Fontosnak tartjuk, hogy a kézdivásárhelyi ügyben konkrét és gyors eljárás közepette döntés szülessen. A román média nagy része jelenleg a kollektív bűnösség elve alapján tálalja az ügyet, ami azt eredményezheti, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyvelheti el a román társadalom. Amikor az érzelmek lecsillapodnak, arról ismét beszélni kell, hogy miből fakadnak a magyarok elégedetlenségei. Vajon nem abból-e, hogy a román állam nem tartotta és tartja be közel száz évvel ezelőtt tett ígéreteit? Másrészt azóta, amióta a Jobbik és a Jobbikhoz kötődő szervezetek megjelentek Erdélyben, van olyan érzése az embernek, hogy nő a radikalizmus. De ez nem nagyobb mértékű, mint bármelyik más társadalomban.

– Milyennek találja az új román kormányt, a miniszterelnököt?
– Nehéz véleményt mondani egy három hete működő technokrata kormányról, amelynek az elsődleges célja elvezetni az országot a jövő évi választásokig. Dacian Ciolos miniszterelnökről nem tudok rosszat mondani. Egy erdélyi faluban nőtt fel, ismeri a magyarok problémáit, ezért talán nagyobb empátiával viszonyul hozzánk. Nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásai soha nem voltak. Én azt kértem tőle, hogy a magyar–román viszony rendezésében vállaljon szerepet. Egyrészt az államközi viszonyban, amit Victor Ponta kabinetje nagyon elrontott az utóbbi években, másrészt a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok rendezésében, ez utóbbit pedig a törvények betartásával kezdje. Ha a jogszabályokat tisztességesen érvényesítik – ahogyan azt nem tették az utóbbi időben –, az máris erősíti a magyarság jogbiztonságát. Ha Ciolos nem követ el nagy hibákat, a következő megméretés után is a politika élvonalában maradhat.

– Melyek lehetnek a kapcsolódási pontok a hangsúlyosan unióbarát Ciolos-kormány és a Brüsszellel harsányan kritikus Orbán-kabinet között?
– Ciolos az Európai Néppártból jön, azaz abból a politikai családból, amelynek a Fidesz és az RMDSZ is tagja. A közép-európai szolidaritásnak meg kell jelennie Romániában is. Bukarestnek nem kell mindenben egyetértenie a visegrádiakkal, de bizonyos kiemelt ügyekben elemi érdeke a közös fellépés egy olyan időszakban, amikor egyre nyilvánvalóbb a nyugati államok és az egykori szocialista tömb országai közötti érdekkülönbség.