Cerar szerint a mini-Schengen ötlete belpolitikai okokból terjedt Hollandiában, később azonban többen cáfolták, köztük a holland miniszterelnök is, aki elmondta: hivatalosan erről soha nem vitáztak, az egész csak kitaláció.
A migránsok fő célpontjait képező hét uniós tagállam vezetőinek találkozója újból felkeltette a gyanút, hogy a mini-Schengen lehet a téma, de ez is teljesen hamisnak bizonyult – hangsúlyozta Cerar. „Ez nem volt része a hivatalos tárgyalásoknak, semmi olyasmiről nem volt szó, ami veszélyeztetné az Európai Tanács és az Európai Unió munkáját, és legkevésbé olyasmiről, ami valamiféle mini-Schengenre hasonlított volna” – szögezte le.
Cerar egyúttal kiemelte, hogy országa betartja a schengeni szabályokat. „Szlovénia része a schengeni övezetnek, és része is lesz. Betartja a kötelező szabályokat, és egy tagállam sem akarja Szlovéniát kirekeszteni az övezetből, inkább együtt akar vele működni a menekültáradat hatékony kezelésében” – húzta alá.
Ljubljana az adott körülmények között optimálisan betartotta a schengeni egyezményt, amit az EU el is ismert – mondta, majd hozzáfűzte: „az Európai Bizottság Olaszország, Málta, Görögország és Horvátország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított, mert a szóban forgó országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, Szlovénia pedig nem volt közöttük”.
Szintén képviselői kérdésre válaszolva Miro Cerar arról is beszélt, hogy Ljubljana erőteljesen fellépne, ha Ausztria úgy döntene, lezárja határát Szlovéniával, de erről nincsen szó. „Néhány kilométer kerítés épült mindössze, amely a migránsokat a megfelelő pontokra tereli” – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!