Fegyverkezési verseny törhet ki a Dél-kínai-tengeren

Ez veszélybe sodorhatja a régió békéjét és fejlődését.

„Aggódom amiatt, hogy több évtizedes béke és prosperitás után úgy tűnik, visszatérhet az erő mindent igazol elve a térségbe” – fogalmazott Scott Swift tengernagy; hangsúlyozva, hogy a térségben mind a szigetvitákban érintett, mind a területi követelésekkel nem rendelkező államok egyre több pénzt fordítanak haditengerészeti fejlesztésekre, és a folyamat már túlmutat az önvédelmi képességek fokozásán.

A japán, fülöp-szigeteki, indonéziai és más kelet-ázsiai amerikai szövetségesek haditengerészeti tisztjei előtt tartott előadásában Swift arról is beszélt, hogy a Kína által dél-kínai-tengeri zátonyokon mesterségesen létrehozott szigetek környékén „a nemzetközi joggal összhangban közlekedő hajók és repülők is felesleges figyelmeztetéseknek vannak kitéve, ami veszélyezteti a rutinszerű kereskedelmi és katonai műveleteket”.

Scott Swift előadásáról Hung Lej kínai külügyi szóvivő azt mondta: „egyes országok eltúlozzák a dél-kínai-tengeri feszültségeket”, amivel az a céljuk, hogy „zavart keltsenek és beleártsák magukat” a térség ügyeibe.

Szintén kedden Ausztrália védelmi minisztériuma – a BBC brit közszolgálati média erről szóló riportja után – megerősítette, hogy egy repülőgépe rutinszerű járőrözést folytatott a vitatott dél-kínai-tengeri területek fölött.

Hung Lej erről azt mondta, „nincs probléma a szabad áthaladással és átrepüléssel a Dél-kínai-tengeren”.

A kérdés korábban éles vádaskodáshoz vezetett Peking és Washington között, miután a Pentagon hadihajót vezényelt egy kínai ellenőrzés alatt lévő mesterséges sziget közelébe a szabad áthaladás jogára hivatkozva.

Kína a Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának tartja, és felségterületeként kezel több, a közelmúltban mesterségesen létrehozott, kikötőkkel és kifutópályákkal felszerelt földdarabot a tengeren, illetve – szuverenitására hivatkozva – azok 12 tengeri mérföldes körzetét is.

Az Egyesült Államok és több másik kelet-ázsiai ország vitatja ezt, és arra is hivatkozik, hogy a mesterségesen feltöltött zátonyok a nemzetközi jog szerint nem számíthatnak szigetnek, így azok esetében semmiképpen nem illeti meg Pekinget a 12 mérföldes igazgatási övezet.

A tenger egyes részeire öt másik térségbeli ország is igényt formál, ezek közül több ellenőriz kisebb-nagyobb földdarabokat, amelyeken katonai létesítmények is vannak. Kína mellett az utóbbi időben Vietnam is mesterségesen toldott meg ellenőrzése alatt lévő földdarabokat.