A hetilap szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerősítésével kíván úrrá lenni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülő terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körűen működőképes közösségi határőrizeti szervezetet, így bővítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai – a tagállamok által delegált határőrizeti szakemberek – jogosítványait.
A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget.
Ez jelentős mértékű beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba – mutatott rá a konzervatív német lap.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban el akarja kerülni, hogy megismétlődjék a görög eset, Athén ugyanis sokáig nem volt hajlandó elfogadni a határőrizethez felajánlott segítséget, és csak annak révén kért támogatást, hogy uniós partnerek kilátásba helyezték az ország kizárását a schengeni övezetből.
Németország és Franciaország támogatja Brüsszel törekvését. Thomas de Maiziere német és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy csütörtöki közös feljegyzésben azt írta a bizottságnak, hogy „sürgősen tovább kell fejleszteni közös uniós külső határaink védelmét és az európai menekültügyi rendszert”, mert meg kell őrizni a schengeni rendszert.
Ezért a belső határellenőrzés nélküli övezet működését szabályozó schengeni határellenőrzési kódexet ki kell egészíteni, hogy a külső határok védelmében mutatkozó „súlyos hiányosságok” esetén a Frontex által készített „kockázatelemzés” alapján gyorsan mozgósítható legyen az ügynökség, és „kivételes estekben” önállóan is kezdeményezhessen műveleteket.
A Frontexet a mostani szabályok szerint csak akkor lehet mozgósítani, ha ezt valamely tagállam igényli, és az összes többi támogatja a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság több modellt fontolgat a kérés nélküli Frontex-műveletek megindításának szabályozására. Az egyik lehetőség, hogy az ügynökség akkor léphet, ha meghatározott időn belül nem tesz ellenvetést egyetlen ország sem, vagy a tagországok többsége nem szavazza le az adott műveleti tervet. Egy másik lehetőség, hogy a tagállamok többségi szavazata alapján mozgósítják az ügynökséget – írta a FAS.
A Frontex bevetése külön kérés nélkül egészen a legutóbbi időkig elképzelhetetlen volt. Már az ügynökség megalapítása idején, 2003-ban készültek tervek arról, hogy a nagyrészt a nemzeti határvédelmi szervek koordinálását végző intézmény alapjaira felépítenek egy állandó uniós part- és határvédelemi testületet, de ezek a brüsszeli törekvések a tagállamok – kiváltképp Németország – ellenállása miatt elbuktak.
Most viszont már szinte valamennyi tagállam a külső határok hatékonyabb védelmét követeli, és világossá vált, hogy egyes tagállamok, mint például Görögország és Olaszország nem tudnak vagy politikai okokból nem akarnak megfeleli ezeknek a követeléseknek – írta a FAS.
Tovább csökkent a Közel-Keletről érkező bevándorlók száma a nyugat-balkáni migrációs útvonalon – közölte a horvát és a szlovén belügyminisztérium.
Szombat éjféltől vasárnap 9 óráig 2089 migráns lépte át a szerb–horvát határt. Őket a regisztráció után, néhány órán belül vonattal Szlovéniába szállították a horvát hatóságok.
A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar–szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 471 552 migránst vettek nyilvántartásba. Szlovéniába szombaton 742 migráns érkezett, és vasárnap reggel újabb 1 121 migráns lépte át a horvát–szlovén határt.
Többen visszautaztak az athéni befogadóállomásra a görög–macedón határról, ahol most mintegy 700 bevándorló várakozik – jelentette az M1 tudósítója a helyszínről.
A tájékoztatás szerint péntektől szombat délutánig tíz busznyi bevándorló tért vissza Athénba. Macedónia azért nem engedi tovább a migránsokat, mert nem háborús övezetből érkeznek.
