Koszovón át az unióba

Szerbia újkori történetének legforradalmibb pillanatáról beszélt Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.

A kormányfő lelkesedése nem jellemző déli szomszédunk lakosságára, az EU népszerűsége csökken, bár a felmérések szerint még többségben vannak a tagság pártolói.

A pénzügyi ellenőrzésről szóló 32-es fejezet mellett annak a 35-ösnek a megnyitása mellett döntött Brüsszel, amely Koszovóról szól, és a párbeszéd erősítését szorgalmazza Pristinával. Ez utóbbi nyilvánvalóan a legkényesebb téma Szerbiában, hiszen a szerb alkotmány szerint Koszovó ma is az ország részét képezi, ráadásul öt uniós tagállam továbbra sem ismeri el a nagy többségben albánok lakta fiatal állam függetlenségét. Michael Davenport, az EU-képviselet szerbiai vezetője külföldi újságíróknak – köztük lapunk munkatársának – nyilatkozva elmondta, Németország kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy a Koszovóról szóló fejezettel nyissák meg a tárgyalásokat. Koszovó elismerése ugyanakkor nem elvárás Brüsszel részéről.

A csatlakozási folyamat során a kisebbségek jogai is napirendre kerülnek. A múlt héten Belgrádban tárgyaló Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: Brüsszel a tárgyalások során különösen figyel a kisebbségi jogok érvényesítésére, arra ugyanakkor nem tudott válaszolni, hogy az alkotmánybírósági kifogások miatt újra a szerb parlament előtt lévő, a nemzetiségek önrendelkezését irányító nemzeti tanácsokról szóló törvényt monitorozza-e Brüsszel. Michael Davenport, kiegészítve az uniós biztos válaszát, hozzátette: nincs közösségi előírás a jogi keretek formájára vonatkozóan. Elmondta ugyanakkor, Brüsszelben elvárják, hogy a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozások az érintett nemzetiségek elvárásainak is megfeleljenek. A délvidéki magyarok mintegy nyolcvan százalékának támogatottságát élvező Vajdasági Magyar Szövetség egyébként támogatja Szerbia uniós csatlakozását, ahogyan a magyar kormány is. Ksenija Milenkovic, a belgrádi európai integrációs iroda igazgatója lapunknak elmondta, a magyar–szerb államközi viszony talán soha nem volt ennyire jó, és ezen az sem változtatott, hogy Magyarország az illegális bevándorlás megakadályozása céljából kerítést épített a Szerbiával közös zöldhatárra.

Belgrád menekültpolitikáját egyébként kifejezetten pozitívan ítélik meg Brüsszelben. A szerb hatóságok állítólag hatékonyan regisztrálják a migránsokat, majd szervezetten átszállítják őket a macedóntól a horvát (korábban a magyar) határig, miközben a kormány kifejezetten humánus, menekültbarát retorikát használ, amivel jó pontokat szerzett az uniónál, és a lakosságban sem keltett ellenszenvet. Horvátország határához közel, Sidben egy volt hotel lelakott épületét alakították át migránsszállóvá. Múlt heti ottjártunkkor éppen két autóbusznyi menekült érkezett, de egy rövid pihenő után máris indultak tovább, természetesen Németország úti céllal.