A távirati iroda szerint a találkozón Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, valamint Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország állam-, illetve kormányfői fognak részt venni. A reggel 10 órakor kezdődő „mini-csúcstalálkozón” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen lesz. Az egyeztetések fő témája az Ankarával folytatandó fokozott együttműködés és az Európai Unió külső határainak védelme lesz.
Sajtóhírek szerint Werner Faymann osztrák kancellár kezdeményezte a megbeszélést, amelyre közvetlenül az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt fognak sort keríteni.
„Egy hullámhosszon lévő országok találkozójáról van szó, Angela Merkel (német kancellár) vezetésével” – mondta Mehmet Cavusoglu török külügyminiszter.
A „minicsúcs” legfontosabb kérdését a szíriai és iraki menekültek áttelepítésére vonatkozó európai tervek jelentik. Törökországban jelenleg mintegy 2,5 millió menekült tartózkodik.
Ha sikerül mérsékelni a Törökországból érkező menekültáradatot, akkor az uniós tagállamoknak szíriai menedékkérőket kellene befogadniuk Törökországból – írta keddi közleményében az Európai Bizottság. Ugyanakkor konkrét számot nem közölt.
Ha az unió külső határai valóban lezárulnának, előbb tennék ki Kelet-Európában a „kiürült” táblát, mint a „megtelt” táblát nyugaton. S hogy mi következik ebből? Semmiképpen sem az eddigi, komoly feszültségeket és széthúzást gerjesztő nyugati bevándorláspolitika folytatása. De Kelet-Európának is újra kellene gondolnia a bevándorlással kapcsolatos álláspontját.
A találkozón ugyanakkor – Ausztrián kívül – egyetlen kelet-közép-európai állam, így Magyarország sem vesz részt. Ismert, a Kelet–Nyugat-ellentét világosan kirajzolódott már akkor is, amikor a visegrádi négyek egységesen léptek fel a migránsok uniós tagországok közti – kötelező jellegű – szétosztására szolgáló kvótarendszer bevezetése ellen.
Ezenfelül az is erősen borzolta a kedélyeket a kelet-közép-európai államokban, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter egy lapinterjúban azt állította: kívül rekedhetnek egy jövőbeli „minischengeni övezeten” azok az európai uniós tagországok, amelyek nem megfelelően őrzik az uniós külső határokat és nem vesznek részt a menekültek igazságos elosztásában, ezzel pedig egyfajta minischengeni övezet jönne létre.
A terv ellen többek közt hazánk is tiltakozott, legutóbb pedig Szlovénia emelte fel a hangját.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!