Nem vagyunk célpontok

Szakértők szerint sötétben tapogatóznak a terrorellenes szervek.

Nem számít terroristák hátországának hazánk, annak ellenére sem, hogy egy tegnapi belga médiaértesülés szerint a párizsi támadás szervezőjének tartott, nagy erőkkel keresett Salam Abdeslam szeptemberben Magyarországon találkozhatott két későbbi öngyilkos merénylővel. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a különösebb előrehaladást nem mutató hajtóvadászat során a titkosszolgálatok és a média is vaktában lövöldöznek, ám a média értesülései nehezíthetik a hatósági munkát. A belga RTL szerint Abdeslam két Szíriából visszatérő személyt vitt Nyugat felé belga rendszámú autójával. Sőt, egy szintén tegnapi német értesülés szerint a párizsi öldöklés után hosszabb ideig épp Németországban bujkált a jelenleg Szíriában sejtett Abdeslam. Lapunknak a szakértők úgy érveltek, hazánk csupán tranzitterep lehet, valamint hogy nem növekedett meg a terrorveszély a belga értesülés következtében. Georg Spöttle szerint Magyarország semmiképp sem lehet a célpontok között, mert itt nincs meg az a háttér, amely a felkészülést lehetővé teszi, ám az például Belgiumban adva van.

A belga RTL szerint Abdeslam szeptember 9-én belga rendszámú autóval lépte át Ausztria felől a magyar határt, és ezután vette fel azt a két személyt, akik később részt vettek a párizsi merényletekben. A terrorcselekmény szervezőjeként ismert férfit augusztusban pedig egy Bariba tartó kompra való beszálláskor regisztrálták görög földön.

A kérdésre, hogy miért vetődik fel Magyarország immár másodszor a párizsi merényletekkel összefüggésben, Georg Spöttle azt mondta, a belga RTL értesülése többek közt arról szól, hogy Abdeslam még szeptemberben járhatott itt. Akkor, amikor a migránsok szemszögéből még más világ uralkodott, a határok nyitottak voltak, tízezres napi rekordok dőltek meg, ami a hazánkon áthaladó migránstömegeket illeti. Az általa „illegális harcosoknak” nevezett személyek csakis ebben az időszakban, a határépítés, határellenőrzés szigorítása előtti időben juthattak át.

Azóta nagyot változott a világ, a francia hatóságok a november 13-i párizsi eseményeket követően az elmúlt 18 napban 2235 helyen tartottak házkutatást, 263 embert állítottak elő, közülük 232-t vettek őrizetbe, és 334 fegyvert foglaltak le. Ami a terroristasejtek, személyek kézre kerítését, esetleges merényletek előkészületeinek megakadályozását illeti, a titkosszolgálatok Spöttle szerint csak „vagdalkoznak”, minden hatóság valami nagyot szeretne felmutatni, ezért is tartják vissza információikat. Bár a november 17-i hannoveri merényletkísérlet valóban nagy leleplezés volt, mert tényleges előkészületek zajlottak a stadion felrobbantására. Azonban, mint Georg Spöttle megjegyezte, a német–holland barátságos labdarúgó-mérkőzés lefújása mellett a német titkosszolgálat valójában a Moszad információjának birtokában döntött.

Annak okát, hogy az európai titkosszolgálatok, az Interpol, az Europol és a tagországok rendőrségei közötti együttműködés finoman szólva nem zökkenőmentes, Georg Spöttle abban látja, hogy végül nem követték tettek azt az információmegosztásra törekvő elhatározást, amely a szeptember 11-i amerikai merényletek után született meg. A titkosszolgálat sem jár előbb a kutatásban, mint a média, összegzett a szakértő. Ennek talán legjobb bizonyítékát adta tegnap a német Spiegel Online is egy német nyomozati anyag részleteinek közreadásával, miszerint Abdeslam Németországba menekülhetett a párizsi merényletek után, és akár hosszabb időt is eltölthetett ott.

Mint azt egy másik biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, a német, a francia és más országokban végzett házkutatások, előállítások során talált bizonyítékok közül egyáltalán nem biztos, hogy mindent nyilvánosságra engednek hozni a hatóságok. Herencsár Lajos szerint a média az ügyben csak találgatni tud, ám ha valóban van gyanút alátámasztó találat, azzal ráadásul közvetlen módon rontják az esélyeit a titkosszolgálatoknak és a nyomozó szerveknek. Ami Magyarország szerepét illeti, a szakértő úgy fogalmazott, hazánk csak tranzitterep lehet a terroristák számára. Az uniós tagországok közötti információmegosztás javítása egyébként szerinte a párizsi események után elemi igénnyel jelentkezett, a terrorizmus felszámolása összeurópai érdek.