Száz kilométernyi védelem sem elég

Úgy tűnik, alábbhagyott a migrációs nyomás, ám ez csak a látszat. Interjú Szlovénia belügyminiszterével.

– Hány határátkelőn keresztül jönnek a migránsok?
– Pillanatnyilag csak a dobovai átkelőn lépnek be az országba. De tudni kell, hogy országunknak így sincs elegendő kapacitása ekkora tömeg elszállásolására, különösen a téli időszakban. A kormány ezért nagy erőfeszítésekkel próbál több fűtött helyiséget biztosítani, hogy a hideg időben még több embernek lehessen átmeneti menedéket nyújtani. Hat befogadóállomás működik a határ mentén, ahol mintegy 9500 migránst tudunk fogadni.

– Mi zajlik a horvát–szlovén határon, milyen menekültügyi eljárás van érvényben?
– Amellett, hogy mindig hangsúlyozzuk a helyzet humanitárius oldalát, a biztonsági szempontokat is szem előtt tartottuk. Szlovénia tranzitország, és a schengeni határ őrzője, ami nehéz helyzetbe hozza országunkat. A rendőrség minden migránst regisztrál, és lekérdezi őket a bűnügyi nyilvántartásban, amely a schengeni információs rendszert jelenti. Ezt mind a schengeni külső határ védelme érdekében tesszük.

– Novemberben Szlovénia bejelentette, hogy a gazdasági migránsokat visszafordítja határától, és csak az Irakból, Afganisztánból és Szíriából érkezőket fogadja. Ennek a menetét hogy kell elképzelnünk?
– A regisztráció során a rendőrség több adatbázist is igénybe vesz, és először is megállapítja az illető állampolgárságát. Ha az adott személy háborús övezetből érkezik, a kiutasítás tilalmának elve lép életbe, és menekültszállón helyezzük el őket. Hangsúlyozom, a kérelmeket és a körülményeket minden esetben egyedileg bírálja el a hatóság. A közelmúltban azonban megnövekedett azoknak a száma, akikről a rendőrség okkal feltételezi, hogy gazdasági bevándorlók. Ezért aztán az uniós szabályok és a Horvátországgal érvényben lévő kétoldalú megállapodás értelmében a szlovén rendőrség bejelentette, hogy gazdasági bevándorlók egy csoportját kitoloncolja az országból Horvátország irányába. A horvátok azonban megtagadták a befogadásukat.

– November 19-én az ország 160 marokkói állampolgár Horvátországba történő visszatoloncolását jelentette be, de a horvátok visszafordították őket. Mit tesz Szlovénia az ilyen esetek megelőzésére?
– Minden országgal kulcsfontosságú az együttműködés a migrációs nyomást illetően. Akkor, két hete összehívtam a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok (Görögország, Macedónia, Szerbia és Horvátország) belügyminisztereit. Ezt nemsokára a rendőri vezetők találkozója fogja követni. Abban hiszek, hogy közös erőfeszítéssel és munkával úrrá tudunk lenni a nehéz helyzeten. Ami a marokkóiakat illeti, Horvátország továbbra sem fogadja el rá eső felelősségét, és visszadobta őket.

– Bevezette már Szlovénia az ujjlenyomatvételt? Hány ilyen állomás működik?
– Ez a rendőrség személyi állományának és technikai felszereltségének a függvénye. A hatóság inkább azokra a személyekre koncentrál, akik biztonsági kockázatot jelentenek, és adataikat megosztott adatbázisokba töltjük fel. Eddig 35 ezer ujjlenyomatot vettünk.

– Melyek az idegenrendészeti prioritásaik a közrend fenntartása szempontjából, továbbá van-e terv arra, hogy az eddig megépült határkerítést meghosszabbítsák?
– Szeptember közepe óta 281 ezer migráns lépte át a határt, ami majdnem kiteszi az ország lakosságának 12 százalékát; ez rendkívüli terhet jelent. A közelmúltig szervezetlen módon, szétszórtan érkeztek az emberek Horvátországból. Életveszélyes volt, hogy veszélyes helyeken gyalogoltak, és persze az is, hogy teljesen szervezetlenül. A rendőröknek össze kellett terelniük az érkezőket, hogy a befogadóállomásokra jussanak. A határakadály emelése mellett azért döntöttünk, mert a migránsok kezelését, a lakosság és a schengeni határ védelmét egyszerre kell megoldani. A helyzetet folyamatosan értékeljük, és ha szükséges, további lépéseket teszünk.

– A migrációs krízis eddig mennyibe került az országnak? Kért már Szlovénia plusztámogatást az Európai Uniótól?
– Szeptember közepétől számítva november 9-ig bezárólag hatmillió euró felett járunk. Az Európai Bizottság 10 millió eurós többlettámogatást szavazott meg, és számos tagállam küldött szakembereket és eszközöket, amiért nagyon hálásak vagyunk. Emellett azért ne feledjük el, hogy a migrációs krízis közös kihívás. Összehangolt cselekvés szükséges minden EU-tagország, a nyugat-balkáni államok és Törökország részvételével. Ez létfontosságú ahhoz, hogyha azt szeretnénk, hogy sikeresen oldjuk meg a válságot.