– Bevezette már Szlovénia az ujjlenyomatvételt? Hány ilyen állomás működik?
– Ez a rendőrség személyi állományának és technikai felszereltségének a függvénye. A hatóság inkább azokra a személyekre koncentrál, akik biztonsági kockázatot jelentenek, és adataikat megosztott adatbázisokba töltjük fel. Eddig 35 ezer ujjlenyomatot vettünk.
– Melyek az idegenrendészeti prioritásaik a közrend fenntartása szempontjából, továbbá van-e terv arra, hogy az eddig megépült határkerítést meghosszabbítsák?
– Szeptember közepe óta 281 ezer migráns lépte át a határt, ami majdnem kiteszi az ország lakosságának 12 százalékát; ez rendkívüli terhet jelent. A közelmúltig szervezetlen módon, szétszórtan érkeztek az emberek Horvátországból. Életveszélyes volt, hogy veszélyes helyeken gyalogoltak, és persze az is, hogy teljesen szervezetlenül. A rendőröknek össze kellett terelniük az érkezőket, hogy a befogadóállomásokra jussanak. A határakadály emelése mellett azért döntöttünk, mert a migránsok kezelését, a lakosság és a schengeni határ védelmét egyszerre kell megoldani. A helyzetet folyamatosan értékeljük, és ha szükséges, további lépéseket teszünk.
– A migrációs krízis eddig mennyibe került az országnak? Kért már Szlovénia plusztámogatást az Európai Uniótól?
– Szeptember közepétől számítva november 9-ig bezárólag hatmillió euró felett járunk. Az Európai Bizottság 10 millió eurós többlettámogatást szavazott meg, és számos tagállam küldött szakembereket és eszközöket, amiért nagyon hálásak vagyunk. Emellett azért ne feledjük el, hogy a migrációs krízis közös kihívás. Összehangolt cselekvés szükséges minden EU-tagország, a nyugat-balkáni államok és Törökország részvételével. Ez létfontosságú ahhoz, hogyha azt szeretnénk, hogy sikeresen oldjuk meg a válságot.
