A matador helyett már a bika a hős

Hagyomány vagy állatkínzás? A határvonal nem is olyan éles a két fogalom között, mint elsőre gondolnánk.

Mindenesetre a bikát aligha kérdezte meg bárki is, de ez elmondható más sportok kapcsán is. Ott van a rodeó, ahol mindössze nyolc másodpercig kell megmaradni az izomkolosszus állat hátán, amely egyáltalán nem örül a próbálkozásnak. A riderök, azaz lovasok egyöntetű véleménye alapján ebben a küzdelemben nem az ember az esélyesebb fél, az állatvédők szerint azonban mégis a bika az áldozat, és annyiban kétségtelenül igazuk is van, hogy a bikán lovagoló ember aligha tekinthető természetesnek. Ennek ellenére a viadallal szemben a rodeó egyre népszerűbb, és mivel vér nem folyik, a kritikusok hangja is halkabb. Hasonló sport létezik lovakkal is, Argentínában például azért harcolnak, hogy nemzeti sportként ismerjék el a jineteadákat, a szelídítetlen lovak megülését. Az pedig bizonyos, hogy hiába tompítják a „cowboyok” sarkantyút, hiába laza az állat ágyékán áthúzott kötél, és hiába csak ösztökélésre használják az ostort, amelyik jószág egyszer megízlelte a rodeó homokját, az többé nem falatozik répát az ember kezéből.