Alig tudni valamit az adatcseréről

Hónapok óta egyezmény nélkül megy az amerikai-uniós adatcsere, miközben csúszik az új szerződés.

Safe Harbour, azaz biztonságos kikötő. Így hívják az Egyesült Államok és az EU között 2000 óta működő, ám többször kifogásolt adatcsere egyezményt, amelynek értelmében milliárd számra küldenek oda-vissza különféle személyes adatokat uniós állampolgárokról is az Atlanti-óceán két partja között.

Ez tulajdonképpen az egyik legfontosabb egyezmény Washington és az EU között, ezt alkalmazza mintegy négy és félezer óriás, és közepes nemzetközi vállalat is, s a digitális kor előrehaladtával mind fontosabbá vált, hiszen az adatmennyiség percről percre exponenciálisan növekszik, az adattárolást pedig nem lehet fizikailag behatárolni. Főleg, hogy a nagy internetes techcégek – mint a Facebook, az Apple, az Amazon vagy épp a Google – több millió uniós állampolgár személyes adatait amerikai szervereken is tárolják. Nem beszélve a két fél között zajló elektronikus kereskedelmi forgalomról.

Az egyezményt tavaly októberben hivatalosan felfüggesztették, miután egy osztrák egyetemista pert nyert a Facebookkal szemben az Európai Bíróságon. Max Schrems gyakorlatilag ugyanazt sérelmezte, mint amit az európai fél is már nem egyszer: az amerikai szabályozás sokkal lazább adatbiztonság terén, és így az amerikai kormányszervek, hatóságok bírósági végzés, vagy egyéb kontroll nélkül is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.

A felfüggesztést követően az Európai Bizottság (EB) közölte, január 31-ig, azaz vasárnapig szeretne megállapodást az amerikai féllel. A tárgyalásokért felelős uniós igazságügyi biztos, Vera Jourová a múlt heti davosi fórum előtt leszögezte, Brüsszel csak olyan egyezményt hajlandó aláírni, amely azonos feltételek mellett garantálja az uniós állampolgárok adatbiztonságát, és ez ügyben tárgyalást is folytatott a svájci városban az amerikai partnereivel. Erről azonban utána semmilyen információt nem adtak ki.

Ezért megkerestük az érintett feleket, hogy megtudjuk, mire számíthatnak az uniós állampolgárok, s vajon mikor várható a Safe Harbour 2.0 néven is emlegetett új, módosított egyezmény életbe lépése. Jourová mellett írtunk a tárgyalásokban részben érintett Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztosnak, illetve a Facebook és a Google sajtóosztályának is.

Közülük egyedül Jourová irodája válaszolt a feltett kérdéseinkre, míg a Google-nél ígértek reakciót, ám az lapzártánkig nem érkezett meg. Ugyanakkor Vestager és a Facebook egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre.

– Élénk tárgyalásokat folytatunk, mind politikai, mind technikai szinten. Láttunk némi előrelépést az amerikai oldalon, aminek örülünk, ám még több dolgot kell tisztáznunk az átláthatóság és a működés tekintetében. Ez még nem az a pillanat, hogy belemenjünk a részletekbe – írta lapunknak az igazságügyi biztos sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrétumokat értek el az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során.

Arra pedig, hogy miként reagáltak az amerikai partnerek az uniós felvetésekre, úgy válaszoltak: „osztjuk az Egyesült Államok nézeteit, hogy sürgősen szükség van egy hosszútávú megoldásra”. Mivel a Facebook váltotta ki a korábbi egyezmény felfüggesztését, arra is kíváncsiak voltunk, az EU tárgyalt-e nagy amerikai techcégekkel az ügyről, s azok miként reagáltak.

A biztos sajtóosztálya erre azt közölte: – Nem egyeztettünk a cégekkel, ám minden érintett felet meghallgatunk. A célunk egy olyan egyezmény, amely biztos pont lehet a vállalkozások számára egyúttal megvédi az uniós állampolgárok alapvető jogait is. – Mint írták, biztosak akarnak lenni, hogy jogsértés esetén a sértett uniós állampolgárnak lehetősége legyen jogorvoslatért folyamodnia az amerikai hatóságokhoz. Hozzátették, a Safe Harbour kifejezetten a kereskedelmi célú adatcserére vonatkozik, a terrorizmus elleni együttműködés az más lapra tartozik.

Erről beszélt a The Wall Street Journalnak az amerikai kereskedelmi miniszter is. Penny Pritzker az amerikai gazdasági lapnak leszögezte, az érintett uniós állampolgárok jogorvoslati lehetőségére vonatkozóan a kongresszus már októberben elfogadott egy kiegészítő törvénymódosítást, amely jelenleg a szenátus előtt van. Ebben Washington garantálná az uniós állampolgárok jogorvoslati lehetőségét, amennyiben úgy érzik, adataikhoz jogtalanul fértek hozzá az amerikai hatóságok.

Az ex-lex állapot alatt azonban maradnak az eltérő adatvédelmi törvénykezés miatti nehézségek, amelyekkel kapcsolatban több gazdasági szakértő is azt tanácsolja az érintett cégeknek, hogy figyeljenek oda a jogi nehézségekre, és alkalmazzanak ezekkel foglalkozó szakértőket. Az adatcserében illetékes EB-szakbizottság (Art. 29 WP) amúgy legközelebb február 2-án, kedden ülésezik, és minden bizonnyal egyeztet a kérdésben.