Asztana enyhítene az olajfüggőségén

Kazahsztán magyar befektetők bekapcsolódását is várja az induló privatizációba.

– Legalább ilyen fontos a szociális biztonság megőrzése, amelynek megrendülése a szélsőséges erők, adott esetben az iszlám radikálisok előretörését eredményezheti. Mit tesz a kormány ennek elkerülésére?
– Az elmúlt tíz évben reálértékben háromszorosára nőttek a szociális szférára fordított kiadások. Az állam több mint másfél millió embernek nyújt segélyt. Idei éves üzenetében jelentette be Nurszultan Nazarbajev, hogy január elsejétől átlagosan 28 százalékkal nő az egészségügyben és 29 százalékkal az oktatásban dolgozók fizetése, az elnök utasítására pedig új foglalkoztatási útitervet dolgoz ki a kormány. A szociálpolitikában prioritásként kezeli az állam a humántőke fejlesztését, és erre a jövőben is komoly összegeket áldoz.

– Kazahsztán sokat emlegetett célja, hogy az évszázad közepére a világ harminc legfejlettebb országa közé kerüljön. Mennyire reális ez a jelenlegi válság fényében? Nem gondolja, hogy e szép terveket az élet lassan átírja?
– Az elnök két éve hirdette meg a Kazahsztán 2050 elnevezésű stratégiai programot, amelynek fő célkitűzése, hogy az ország az évszázad közepére a világ 30 legfejlettebb államának körébe kerüljön. E téren már eddig is komoly eredményeket értünk el, így a versenyképességi mutatók alapján Kazahsztán 42. a rangsorban, az üzleti környezet tekintetében a 41., miközben a WTO teljes jogú tagja lettünk. A kérdésre válaszolva pedig azt tudom csak mondani, hogy a gazdasági válság nemcsak veszély, de új lehetőségeket magában rejtő kihívás is.

– A válságon átlendülni mindig könnyebb közösen, mint egyedül. Vonatkozik ez a tétel nemcsak a nemzeti, de a regionális összefogásra is. A jelenlegi helyzet serkenti, avagy éppen fékezi az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli integráció elmélyülését?
– Az Eurázsiai Gazdasági Unió kiszélesíti a belső piacot, hatékonyabbá teszi a szabályozást, és a jelenlegi feltételek közepette nemcsak a túlélésben, de az előrelépésben is segít vállalatoknak. Mindezt teszi a kereskedelem előtti akadályok lebontásával, az áruk szabad mozgásának és szolgáltatások közös piacának megteremtésével. Úgy látjuk, hogy ez a keret lehetőséget teremt a válság negatív következményeinek minimalizálására, így a maga módján még lendít is magán az integráción. Az ENSZ gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy ez az együttműködés minden résztvevője számára új lehetőségeket nyit a kereskedelemben és a befektetések terén.

– A lehetőségek beszűkülése visszafoghatja a magyar–kazah gazdasági kapcsolatokat is. Miként lehet ezt elkerülni?
– Magyarország fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk. Az együttműködés jogi keretei megteremtődtek, működik a kormányközi gazdasági vegyes bizottság, stratégiai tanács és a befektetéseket segítő közös pénzügyi alap. A magyar vállalkozóknak azt ajánljuk, hogy kapcsolódjanak be a privatizáció folyamatába, hozzanak létre vegyes vállalatokat Kazahsztánban, amelyek előmozdíthatják a két ország közötti kereskedelem fejlődését is.