Harangozó Gábor (MSZP) viszont hozzászólásában úgy vélte, hogy Magyarországon nem adottak a civil társadalom működési feltételei. Tevékenységüket pénzügyi szabályozások gátolják, tagjaik ellen hatósági vizsgálatok indulnak politikusok nyilvánosság előtti bírálata miatt, de akár egy-egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésért is. Az eljárás alá vontakat valódi bűnözőként kezelik, gyakran ujjlenyomatot is vesznek tőlük – hangsúlyozta a képviselő. Olyan esetet is említett, amelyben már a rendőrségi eljárás megkezdése előtt bűnösnek mondtak ki civil szervezeteket, és többet közülük külföldi befolyással vádoltak. A Soros Alapítvány által alapított egyik civil szervezetet például azzal vádolták, hogy a menekültáradat felgyorsításában vállalt szerepet – mondta.
Harangozó Gábor kijelentette, hogy ezzel egy időben a kormányzó hatalom is kiépíti saját civil támogató hálózatát, amelynek gyakran az szerepe, hogy az ellenzékkel szemben szerveznek akciókat. Az egyik ilyen szervezet, a CÖKA vezetője egyben a civil egyesületek anyagi támogatásáért felelős Nemzeti Együttműködési Alap elnöke is – emelte ki.
Manninger Jenő (Fidesz) a koszovói helyzetről, valamint Koszovó és Szerbia viszonyának javításáról folytatott vitában felszólalva hangsúlyozta Pristina európai integrációjának jelentőségét, ami a Nyugat-Balkán stabilizációjának egyik feltétele is.
Véleménye szerint a koszovói illegális bevándorlók számát a rendkívül magas, 35 százalékos munkanélküliség mellett egyebek között a rosszul működő gazdaság, az emberi jogok hiányosságai, a szervezett bűnözés és a korrupció okozzák.
A képviselő hozzátette, hogy Koszovó helyzetének javítása érdekében Szerbiának és Koszovónak alkalmaznia kellene a 2013-ban aláírt brüsszeli egyezményben foglaltakat, amelyek a Koszovó területén élő eltérő nemzetiségűek jogi helyzetét kívánják rendezni és a rendfenntartást szabályozni.
