Egyelőre nem jelentették, hogy az Egyesült Államok szárazföldi részén bárkit is megfertőzött volna a csecsemők agyában maradandó károsodásokat okozó kórokozó, de Hawaiit már elérte.
A brazil egészségügyi minisztérium novemberben megerősítette, hogy a zikavírus áll a magzatoknál egyre szaporodó mikrokefáliás, kóros kisfejűséggel járó elváltozások hátterében. Brazíliában tavaly óta 3893 csecsemő jött világra súlyos agyi és koponyaelváltozással, ami több mint harmincszorosa az utóbbi öt évre jellemző számoknak – mutatott rá a WHO.
A vírus azért terjedhetett el villámgyorsan tavaly május óta a térség országaiban, mert a népesség nem rendelkezik védettséggel vele szemben, illetve jócskán elszaporodtak a vírust hordozó szúnyogok – írta közleményében a világszervezet.
Bár a vírust már emberi spermában is kimutatták, mindössze egy esetről tudnak, amikor nemi érintkezés során fertőződhetett meg a beteg. A bizonyosság érdekében nélkülözhetetlen a további kutatás ebben az irányban – hangsúlyozta a WHO. A szervezet szerint egyelőre arra sincs bizonyíték, hogy a csecsemők megfertőződhetnek-e az anyatej által.
A WHO azt javasolja a zikaláz által érintett térségekbe utazó kismamáknak, hogy a kiutazás előtt és hazatérve is menjenek el orvoshoz.
A zikaláz normál esetben enyhe lefolyású betegség, és egyelőre tisztázatlan, miért okozhatott kisfejűséget a brazíliai csecsemőknél – mutatott rá a világszervezet. „Bár még nem állapítottak meg ok-okozati viszonyt a terhesség alatti zikafertőzés és a kisfejűség között, a körülmények bizonyító erejűek és komoly aggodalomra adnak okot – mondta Margaret Chan, a WHO főigazgatója. – „Aggodalmunkat pedig fokozza, hogy a vírussal egy időben megnövekedett a neurológiai tünetek száma egyes érintett országokban.”
Az Afrikából származó zikaláz 2014 februárjában ütötte fel először a fejét az amerikai kontinens őslakosai körében. A betegség 2015-ben Chilében, Panamában, Venezuelában, El Salvadorban, Mexikóban, Suriname-ban, Kolumbiában, Guatemalában és Paraguayban is megjelent.
