Mint arról az Expressen beszámolt, Abders Brannström vezérőrnagy a globális helyzetre, valamint a politikai iránymutatásra hivatkozott, amikor azt írta: a hidegháború után a svéd haderő a nemzetközi missziókra fókuszált, de a helyzet mára megváltozott, és a parlamentnek a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó döntése alapján rendelkezniük kell egy kvalifikált ellenséggel szembeni harc képességével. – A cél a támadással szembeni visszatartó erő, és végső soron Svédország védelme – szögezte le az amerikai születésű tábornok, aki szerint a „stratégiai szünet”, „Afganisztán-doktrína”, illetve „reagálóerő” kifejezések helye immár a történelemkönyvekben van.
A helyzetértékelés távolról sem csak egy katona kirohanása. A svéd parlament védelmi bizottságának elnöke, a liberális Allan Widman szerint a helyzet annyira súlyos, hogy „Svédországnak is, mely kétszáz éve békében él, mentálisan fel kell készülnie a szomszédságban, akár részvételünkkel zajló heves konfliktusokra”. Wildman nem habozott egyenesen a szankcióktól és az alacsony olajártól sújtott Oroszországot megjelölni a fenyegetés forrásaként.
– Putyin előbb vagy utóbb politikai nyomás alá kerül. A kérdés az, hogy abban a helyzetben elfut a Krímről és bocsánatot kér, vagy más lépésre szánja el magát – fogalmazott. Micael Bydén, a svéd haderő főparancsnoka korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem irányul Svédországra katonai fenyegetés.
