Korrigálhatják a német migrációs terveket

Hétvégén újabb incidensek történtek, míg a szomszédban a calais-i „dzsungel” bezárását kéri a város kikötőjének elnöke.

A terv szerint a hatóságoknak napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni. A kontingensek összeállításában pedig humanitárius elveket kell érvényesíteni, a fokozott védelemre szoruló embereket – például felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúakat, betegeket, veszélyeztetett kisebbségek tagjait, köztük az iraki keresztényeket – kell előnyben részesíteni.

A javaslatról elismerően szólt számos tekintélyes CDU-s politikus, többek között Peter Tauber főtitkár, aki szerint Julia Klöckner elképzelései egybevágnak a kormány törekvéseivel, és a középvállalati szektor érdekeit képviselő CDU-s tagozat vezetője, Carsten Linnemann, a Merkel-féle irányvonal bírálóinak egyik hangadója, aki szerint „teljesen mindegy, hogy B-terv vagy A2-terv, a lényeg az, hogy tegyünk végre nemzeti szintű intézkedéseket, mert azok nélkül nem lesz európai megoldás”.

Rajna-vidék-Pfalzban – valamint Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban – március 13-án tartanak Landtag-választást. A legutóbbi mérések szerint az ellenzékben lévő CDU magasan vezet, a szavazatok 37-38 százalékára számíthat, de gyengült a tavaly év végi 40-41 százalékhoz képest.

A kormányzó szociáldemokraták (SPD) 31 százalékon, a koalíciós társuk, a Zöldek 7 százalékon állnak. A liberális FDP és a Baloldal a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű újonc – a legtöbb elemző szerint jobboldali populista – párt pedig 9 százalékot szerezhet. A jelenlegi erőviszonyok alapján elsősorban egy CDU–SPD koalíció tűnik valószínűnek.

Németországban a hét végén is több incidensről számoltak be a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban. Vasárnapra virradó éjjel a Baden-Württemberg tartományi Leimen menekültszállásán tömegverekedés történt. Nagyjából kétszáz menedékkérő vett részt az összecsapásban, öten megsérültek. A rendőrség 32 rohamkocsival vonult ki a helyszínre. A tömegszállás lakói az alkoholfogyasztás és a muzulmán vallás kapcsolatáról folytatott vita hevében verekedtek össze. Tíz ittas embert erőszakosságuk miatt kijózanodásig őrizetbe vettek.

Szombatra virradó éjjel a Szász-Anhalt tartományi Bismarkban ismeretlenek elárasztottak egy menedékkérők elhelyezésére előkészített társasházat. A tíz lakás közül ötben nyitották meg a csapokat. A pincében összegyűlt vizet tűzoltók pumpálták ki. Az épület lakhatatlanná vált.

Az észak-rajna-vesztfáliai Marlban a rendőrség pénteki közleménye szerint szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz egy épületben, amelyben menedékkérőket akartak elhelyezni. Az épület lakhatatlan, a kár nagyjából 100 ezer euró.

Az alsó szászországi Otterben egy lakott menekültszálláson pusztított tűz. A lángok elfojtásért 90 tűzoltó küzdött. Az épületben elhelyezett 25 menedékkérőt ki kellett költöztetni, tizenketten füstmérgezés gyanújával kórházba kerültek.

Közben a dzsungelnek is nevezett calais-i menekülttábor bezárását kérte vasárnap a város kikötőjének vezetője, miután előző este órákra leállt a létesítmény működése az egyik komphajót megrohamozó menekültek miatt. „Ez a helyzet nem maradhat így. Meggyőződésem, hogy fel kell számolni ezt a kikötőhöz meglehetősen közel lévő tábort” – hangsúlyozta Jean-Marc Puissesseau a BFMTV francia televíziónak nyilatkozva.

Az észak-franciaországi kikötő szombati megrohamozása egy kezdetben békésen zajló tüntetés végén történt. A demonstrációt menekülteket segítő csoportok hirdették meg a „dzsungelben” uralkodó állapotok elleni tiltakozásul. Mintegy 2 ezer menekült és az őket támogató szimpatizánsok vonultak fel Calais utcáin, majd a tüntetők közül 350-en lezárták a kikötőhöz vezető utat. Mintegy 50 demonstrálónak sikerült feljutnia a Spirit of Britain nevű komphajó fedélzetére abban a hiszemben, hogy eljuthatnak Nagy-Britanniába. Az incidens miatt a kikötő működése leállt, a rendőrségnek pedig 3 órába telt, mire úrrá tudott lenni a helyzeten. A hatóságok a hajót megrohamozók közül őrizetbe vettek 35 embert, köztük 26 migránst és a No Borders szervezet kilenc aktivistáját. Natacha Bouchart calais-i polgármester tiltakozott a kikötőben történtek ellen, és a tüntetést szervező nemzetközi csoportokat, valamint a kormányt okolta az incidensért.

A szombati tiltakozó akcióra válaszul vasárnap a kereskedők és helyi érdekeltségű társaságok tartottak tüntetést Calais-ban, és melléjük állt a város vezetője is.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter vasárnap kiadott közleményében támogatásáról biztosította Calais lakosait, emlékeztetve őket arra, hogy 50 millió eurót különítettek el a város biztonságának szavatolására.

Calais mellett siralmas körülmények között mintegy 4 ezer menekült él kitéve az időjárás viszontagságainak, és a táborlakók rendszeresen megpróbálnak az úton haladó járművekre felkapaszkodva a Csatorna-alagúton keresztül Nagy-Britanniába jutni.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködése és a határok szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő vasárnap.

A szlovén államfő munkaebéden látta vendégül horvát kollégáját a szlovéniai Otocecen. Az informális találkozón a migrációs válság kezelése volt a fő téma. Az Európai Unión belül a közelmúltban több ország – köztük Szlovénia és Horvátország – is megszigorította a migránsok fogadását és a menekültügyi eljárásokat.

Pahor és Grabar-Kitarovic megállapodtak abban, hogy osztrák–szlovén–horvát államfői találkozót kezdeményeznek, amelyet szeretnének mielőbb megtartani, mégpedig Horvátországban. Háromoldalú elnöki találkozó egy évvel korábban volt a szlovéniai Logarskában, nem messze az osztrák határtól.