Talán jobb, ha mostantól óvatosabban használják az internetet az európai munkavállalók munkaidőben – kommentálta a brit portál a jogalkalmazó döntését, miszerint
az európai vállalatoknak jogukban áll megfigyelniük dolgozóik privát beszélgetéseit.
A döntés alapjául egy romániai mérnök ügye szolgált: erről a Romania Insider részletesebben beszámolt, de a lényeg az, hogy Mihai Barbulescu, akit 2004 és 2007 között alkalmazott a cég, mérnökként az ügyfélkapcsolatokért felelt. A velük való kapcsolattartásra a cég kérésére regisztrált a Yahoo Messengerre, amelyet azonban később a menyasszonyával és a bátyjával való beszélgetésre is felhasznált.
Életszerű példával élve ez olyan, mintha valaki munkaidőben, a – kizárólag szakmai ügyekre fenntartott – munkahelyi telefonján intézné a privát beszélgetéseit, a beszélgetések tartalma csak külön pikantériát adott a román mérnök ügyéhez. Amikor a cég ugyanis emiatt megrótta, Barbulescu tagadta a vádakat, mire
a vállalat előállt a beszélgetések leiratával, köztük a dolgozó menyasszonyával folytatott, szexuális életükre vonatkozó üzenetváltásokkal.
A vállalat elbocsátotta a mérnököt, de Barbulescu bíróságon támadta meg a munkáltatója döntését; arra panaszkodott, hogy az törvény- és alkotmánysértő módon nyúlt bele a levelezésébe, és sértette meg a privát szféráját, Romániában azonban elutasították a követelését. A mérnök ezután fordult az EJEB-hez, amely visszautasította az érintett érvelését, hogy a vállalat megsértette volna a mérnök levéltitokhoz való jogát.
A bíróság kimondta, hogy nem indokolatlan a munkaadó részéről, hogy ellenőrizni akarja, a dolgozói a munkájukkal foglalkoznak-e munkaidőben, hozzátéve, hogy a cég abban a hitben férkőzött hozzá Barbulescu üzeneteihez, hogy azok egy szakmai párbeszéd részei.
Az ítélet emellett kiállt amellett a román bírósági döntés mellett, amely szerint az üzenetek leirata felhasználható a tárgyaláson a felperes ellen, hiszen éppen az bizonyítja, hogy a férfi magáncélokra használta a munkahelyi gépét munkaidőben. Emellett a román bíróságokon nem adták ki az üzenet címzettjeinek neveit, ezzel megtalálva a megfelelő egyensúlyt a vállalat érdekei és a személyiségi jogok között – írták az ítélet indoklásában.
Az EJEB döntése minden olyan európai országra érvényes, amely aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, Magyarország 1992 óta köztük van.
Ez pedig azt jelenti, hogy hasonló esetekben egy ilyen ügyben nálunk is hasonló ítéletek születnek majd.
