Moszkva globális terveit veszélyeztetheti a recesszió

Nehéz idők várnak az orosz gazdaságra, a társadalom külső tényezőkben keresi a problémák okozóját.

Stier Gábor
2016. 01. 25. 18:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyíltan beszélt az orosz kormányfő arról, hogy az elmúlt évtized legnehezebb évét hagyta maga mögött az ország gazdasága. Dmitrij Medvegyev szerint a fő probléma, hogy önmagában is komoly, ám párhuzamosan jelentkező kihívásokkal kénytelen szembenézni az ország, amely nemcsak a világgazdasági paradigmák változására, hanem a vele szemben életbe léptetett szankciókra, mindenekelőtt az olaj árának zuhanására kénytelen reagálni. Mint helyettese rámutatott, a GDP tavalyi 3,5 százalékos csökkenése fél százalék híján ez utóbbi számlájára írható. A hatalom ígéri, hogy e nehéz helyzetben is kiemelten figyel a szociális juttatások értékének megőrzésére, és most felgyorsítja a már annyit emlegetett szerkezetátalakítást. A kormány azzal is számol, hogy a helyzet még rosszabbra is fordulhat, ennek ellenére pánikhangulatról nem lehet beszélni.

A rubel esésére a hatalom azzal reagált, hogy az várható volt az olaj árának zuhanása miatt. Mint Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes fogalmazott, nem kell annyit lesni az árfolyamot, a rubellel minden rendben van. Eufemisztikusan az árfolyam ingadozásáról beszélt az államfő szóvivője is, és nem interveniált egyelőre a központi bank sem. A kiadások 10 százalékos csökkentését kommunikálva újratervezi ugyanakkor az 50 dolláros olajárra tervezett költségvetést a kormány, ám sokak szerint az olaj ára 30 dolláron sem fog megállni, így további megszorításokra lesz szükség. A kormány gazdaságpolitikáját folyamatosan bíráló, ám sokak szerint valójában Putyinhoz nagyon is közel álló Alekszej Kudrin azt is meglebegtette, hogy ebben az esetben az adó és a nyugdíjkorhatár emelése is elkerülhetetlen.

A pénzügyminiszter sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az olaj ára még évekig 30 és 40 dollár közt fog mozogni, s ez bizony átírhatja az orosz terveket. Az exportbevételek 65 százaléka függ ugyanis az energiaszektortól, és az olaj- és gáztermelő ágazat közvetlenül a GDP mintegy 15, a költségvetés bevételeinek pedig nagyjából a felét adja. Ha a nyersanyagárak a jelenlegi szinten maradnak, akkor az exportbevételek az idén több mint 50 milliárd dollárral zuhannak, és a jelenleg még a tartalékalapokkal mintegy 380 milliárd dolláros devizatartalékok éveken belül kritikus szint alá csökkenhetnek.

Közép- és hosszú távon tehát elengedhetetlen a gazdaság olajfüggőségének csökkentése, rövid távon azonban az energiaszektornak nem látszik a hazai iparban alternatívája. Eközben a rubel az olaj árának esését követő mozgása még segít is a költségvetés gondjain, hiszen a nemzeti valutában a „fekete arany” zuhanása kevésbé érzékelhető, ez csökkenti a büdzsére nehezedő nyomást. Ráadásul az import drágulása lendületet adhat a hazai termelésnek, ezzel összefüggésben serkentheti a nem energetikai ágazatokat. Természetesen az kivédhetetlen, hogy a reálbérek legalább 10 százalékkal csökkennek, az infláció növekszik, s mindez kihívás az elmúlt években lezajlott társadalmi konszolidációra nézve is.

Miközben azonban a nyugati sajtó azt feszegeti, hogy a 2000-es évek felemelkedése sem Putyin politikai éleslátásának, gazdasági programjának volt köszönhető, hanem kizárólag a magas olajáraknak, a lakosság egyelőre a Nyugat ármánykodását látja a gazdaság jelenlegi vergődése, a rubel esése mögött, és nem az elnököt teszi felelőssé a helyzetért. A friss felmérések eredményét kommentálva a FOM nevű szociológiai intézet igazgatója, Ljudmila Presznyjakova kiemeli, a lakosság tisztában van azzal, hogy az orosz gazdaság mennyire függ az olajtól, ám ebben semmi rosszat nem lát. Sokkal inkább úgy véli, hogy a világ igyekszik megfosztani Oroszországot eme áldás pozitív hatásaitól. Jól jellemzi a hangulatot az az aktuális vicc, miszerint az oroszok emlékeznek arra, amikor a dollár még kicsi volt, hat rubelt ért, aztán felnőtt és nagy lett, most már 80 fölött jár, így nemsokára jobblétre szenderül.

Putyinnak ennek ellenére el kell gondolkodnia azon, hogy miként tartható fenn a társadalommal kötött, a jólétet a kevesebb szabadságért szlogennel megfogalmazható egyezség, ha az olajárak tartósan alacsonyan maradnak. Mint ahogy azon is, miként hathat Oroszország egyre megnövekedett globális súlyára a geopolitikai ambíciók és az ország gazdasági lehetőségei között mélyülő szakadék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.