A halálos ítéletek végrehajtásáról szombat reggel adott tájékoztatást a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 kivégzett közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is.
A belügyi közlemény a kivégzések igazolására idézett egy részletet a Koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletek következményeiről, illetve megszólaltatta Abulazíz Al al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, aki helyeselte a kivégzéseket.
Irán és Libanon politikai és síita vallási vezetői is elítélték Nimr al-Nimr szaúdi síita ajatolláh kivégzését. A rijádi bejelentés után szinte azonnal megszólalt Ahmad Hatami ultrakonzervatív iráni ajatolláh, aki szerint Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén”, és halála el fogja tüntetni az uralkodó családot a történelem süllyesztőjében.
Elítélte Nimr kivégzését a síita Irán – a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb közel-keleti riválisa – külügyminisztériuma is, amely szerint Rijád nagy árat fog fizetni ezért. Azzal vádolták meg Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a terroristákat és a szunnita szélsőségeseket, miközben elnyomja és kivégzi bírálóit.
A szaúdi ajatolláh lefejezését „súlyos hibának” nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is, a Hezbollah libanoni síita szervezet pedig gyilkosságként bélyegezte meg a szaúdi ajatolláh kivégzését. A közlemény szerint Nimrnek azért kellett meghalnia, mert jogokat követelt elnyomott népének.
Halaf Abdelszamad, a miniszterelnök, Haider al-Abádi síita Daava pártjának parlamenti frakcióvezetője felszólította a kormányt, hogy zárja be Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetségét, utasítsa ki a nagykövetet és végeztesse ki az összes, Irakban bebörtönzött szaúdi terroristát. Szaúd-Arábia bagdadi nagykövetsége december közepén nyílt meg, 25 évvel azután, hogy Rijád felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Kuvait (még Szaddám Huszein országlása idején alatt történt) iraki lerohanása miatt.
Núri al-Máliki korábbi iraki miniszterelnök szerint Nimr kivégzésének bűncselekménye ugyanúgy a szaúdi rezsim megdöntésére fog vezetni, mint annak idején (az 1980-ban megölt síita vezető, a Daava pártot alapító) Mohammed Bakr al-Szadr mártíromsága, amely Szaddám Huszein volt iraki diktátor vesztét okozta.
A jemeni síita húszi mozgalom „szent harcosnak” nevezte a szaúdi ajatolláhot, és látszatpernek minősítette az ellene lefolytatott bírósági eljárást.
Az egyik legradikálisabb síita hitszónoknak tartott 56 éves Nimrt 2012 júliusában tartóztatták le tömegtüntetésekre és zavargásokra való felbujtás vádjával. Letartóztatásának hírére több tüntetés volt a síiták lakta keleti Katíf régióban, amely korábban a síiták hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozások központja volt. Az egyik tüntetésen két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. Szaúd-Arábia lakosságának mintegy 15 százaléka síita.
Az ajatolláh a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálója volt. Letartóztatása előtt azt hangoztatta, hogy az emberek nem akarnak olyan vezetőket, akik gyilkolják a tüntetőket, és igazságtalanul bánnak a síitákkal. A per során Nimr nem tagadta a terhére rótt politikai vádakat, de azt hangoztatta, hogy sosem hordott fegyvert, és erőszakra sem buzdított.
Nimr lefejezése ismét békétlenséget szíthat Katífban, illetve Bahreinben is, ahol viszonylagos nyugalom van a jogokat követelő síita többség négy évvel ezelőtti tüntetései óta. A síita többségű, de szunniták vezette bahreini királyságban erőszakkal leverték a 2011-es síita tüntetéseket. Szaúd-Arábia katonákat küldött a lázongások elfojtására, tartva attól, hogy azok átterjednek területére. Nimr halálhírére kisebb tüntetés volt Manámától nyugatra egy településen, a tiltakozók ellen a rendőrök könnygázt vetettek be.
Nemzetközi jogvédő csoportok összesítései szerint a szunnita királyságban tavaly húsz év óta a legtöbb, legalább 157 kivégzést hajtottak végre, többnyire lefejezéssel. Jóval több emberen hajtották végre a halálos ítéletet, mint az előző évben, amikor 90 embert végeztek ki. A halálos ítéleteket általában nyilvánosan, lefejezéssel hajtják végre.
