Az egykori katonatiszt az első önálló antarktiszi átkelésre tett kísérletet, ám indulás után 71 nappal segítséget kért – írja a The Guardian. Csupán ötven kilométer választotta el céljától.
Henry Worsley – aki Vilmos herceg brit trónörökös jó barátja volt – a rekordkísérlettel a trónörökös egyik jótékonysági szervezetének akart pénzt gyűjteni, közölte a The Telegraph.
A férfi a chilei Punta Arenas-kórházában hunyt el. Egy nappal korábban bakteriális hashártyagyulladással operálták, amely bizonyos esetekben szeptikus sokkhoz, az egész szervezetre kiterjedő fertőzéshez vezet – írja az MTI.
Hetvenegy nap alatt Worsley majdnem másfél ezer kilométert tett meg, felszerelését szánkón húzta maga után. Azután döntött útja megszakítása mellett, hogy két napig nem tudta elhagyni sátrát.
„A 71 egyedül töltött nap, a csaknem 1500 megtett kilométer hatására testi erőm felőrlődött. Szomorúan kell jelentenem, ilyen közel a célhoz, hogy utazásom véget ér” – állt Worsley antarktiszi közleményében.
Ernest Shackleton egy évszázaddal ezelőtti, be nem fejezett antarktiszi expedícióját kívánta végigvinni. Shackleton 1908 októberében indult útnak azzal a céllal, hogy ő lesz a világon az első, aki eléri a Déli-sarkot. Csapatával 155 kilométeres távolságig jutott, a szélsőséges körülmények miatt visszafordulásra kényszerült. A csapat Endurance nevű hajója jégtorlaszok áldozatává vált, maguk is a hómező fogságába estek, és csak 1916 augusztusában menekültek meg a csodával határos módon. Abban az időben ennyire közel még nem ért ember a Déli-sarkhoz. Henry Worsley Shackleton egyik társának, Frank Worsley-nek a leszármazottja.
Expedíciójával több mint százezer fontot (negyvenegymillió forint) gyűjtött a sebesült katonák számára – közölte Worsley felesége.
„Rendkívül bátor volt és eltökélt. Büszkék vagyunk, hogy ismerhettük” – méltatta a felfedezőt Vilmos herceg.
