Néhány hónappal a szerbiai önkormányzati, illetve vajdasági tartományi választás előtt ismét kiéleződtek a politikai ellentétek a délvidéki magyarság körében. Mint ismert, a Magyar Mozgalom (MM) múlt év augusztus 20-án, Szent István napján alakult a Szabadka melletti Palicson, az alapítók fő célja az volt, hogy „megújítsák a vajdasági magyar közéletet, valamint felszámolják a félelmet, a megosztó árokásást, valamint a demokráciadeficitet”.
A mozgalom vezetőségének névsorából egyébként már az alapításakor kitűnt, hogy az ideiglenes ügyvivői testület 21 tagja közül 12 – vagyis a többség – valamilyen módon kötődik vagy kötődött a VMSZ-hez, illetve Korhecz Tamáshoz, akinek az irányítása alatt a Magyar Nemzeti Tanácsban tevékenykedtek.
Ugyan azt már korábban is sejteni lehetett, hogy az új szervezetben azok tömörülnek, akik elégedetlenek a VMSZ munkájával és Pásztor István tevékenységével, augusztusban még nem durvult el a helyzet. Akkor még Varga László, a VMSZ valamikori alelnöke, majd eltávolítása után az MM egyik alapítója is reménykedve nézett a jövőbe.
A szerbiai parlamenti képviselő akkor úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy konkrét ügyekben el tudja képzelni az együttműködést a VMSZ elnökével még akkor is, ha nyilvánvalóan Pásztor személyes döntése volt az ő pártból való kizárása. Hozzátette, amennyiben az MM mögé sokan felsorakoznak, a releváns anyaországi intézményekkel is korrekt partnerkapcsolata lehet a szervezetnek.
Az együttműködés azonban elmaradt, s miután a VMSZ 16 tagú szabadkai képviselő-testületi frakcióján belül novemberben megalakult egy 9 tagú MM-platform, a pártvezetés lépett: a fegyelmi bizottság kizárta a pártból a szabadkai városi képviselő-testület 9 képviselőjét.
A Vajdasági Magyar Szövetség mostani döntésének hátterében elsősorban az áll, hogy a múlt héten Korhecz Tamás bejelentette: a Magyar Mozgalom valószínűleg részt fog venni az elkövetkező szerbiai választásokon. Korhecz leszögezte, hogy a szervezet nem alakul párttá, ugyanakkor más pártokkal való együttműködésre nyitottak, és ez nem csak a magyar előjelűeket foglalja magába. (Szerbiában civil szervezetek nem indulhatnak a választásokon, ugyanakkor a pártoktól független polgárok közös listát indíthatnak. Az MM tagjai ilyen formában már részt vehetnének a megmérettetésen.)
Pásztor István kedden elmondta: a VMSZ érdekében fegyelmi eljárást indítványozott a párt elnökségénél azon párttagok ellen, akik az MM alapítói, illetve aktív tagjai, mert – mint fogalmazott – nem lehet egy fenékkel két széken ülni, különösen nem választások idején. Hozzátette: a fegyelmi eljárások során minden párttag nyilatkozhat arról, hogy a VMSZ tagja kíván-e maradni, illetve egyetért-e az MM tervezett lépésével, így egyes esetekben a fegyelmi eljárást meg tudják szüntetni majd a nyilatkozatok alapján. Ezek a feltételek Maglai Jenőre, Szabadka polgármesterére is vonatkoznak, aki ellen szintén eljárás indul.
A Magyar Nemzet korábbi megkeresésére Pásztor István jelezte: számára elfogadhatatlan, hogy egyes politikusok belülről bomlasztják a pártot, állítása szerint több mint száz óra tárgyalás alatt sem derült ki számára, hogy mit akarnak a tiltakozók.
A bejelentés után Korhecz Tamás, az MM alapító tagja azonnal reagált a VMSZ vezetésének lépésére. A Vajdasági RTV-nek elmondta: véleménye szerint Pásztor döntése meg fogja osztani a magyarságot.
„Sajnos a legújabb döntés számunkra nem meglepő, csak elszomorító, mert ismételten a közösségen belüli széthúzás a célja. Nehezíti a kommunikációt, és hasonló Pásztor István eddigi intézkedéseihez, mint a pártból való kizárás, a párbeszédtől való elzárkózás és az MM tagjaira gyakorolt nyomás” – fogalmazott Korhecz. Hozzátette: a VMSZ vezetője nem hivatkozhat a párt statútumára, és nem indokolhatja azzal a kizárásokat, hiszen abban nincs semmi, ami ezt a lépést megkövetelné.
A tömeges fegyelmi eljárások ügyében felkerestük a párt valamikori alelnökét, Varga Lászlót, aki jelenleg a Magyar Mozgalom ügyvivő testületének tagja. A politikus portálunknak elmondta: a VMSZ két évtizeden keresztül harcolt azért, hogy a szerbiai jogrendből kikerüljön a kollektív bűnösség elve, most azonban Pásztor István éppen ezt alkalmazza azokkal szemben, akik az MM tagjai. Ők semmi olyat nem követtek el, ami a VMSZ alapdokumentumaiba ütközne, hiszen a párt belső szabályzatai azt rendelik szankcionálni, ha valamelyik párttag elindul egy másik választási listán. A mostani esetben azonban erről szó sincs, hiszen attól, hogy valaki egy civil szervezet tagja, amelynek az egyik társelnöke bejelenti, hogy a szervezet fontolóra veszi a választásokon való indulást, még nem jelenti azt, hogy a civil szervezet minden tagja indul is jelöltként a választásokon – hangsúlyozta Varga.
A politikus kiemelte, hogy a VMSZ-iroda most azzal foglalkozik, hogy listákat állítson össze azokról a magyarokról, akik a párt szemében megbízhatatlanok. „Ilyen listák a második világháború idején és a kilencvenes években voltak, azzal a különbséggel, hogy azokat a listákat nem a VMSZ vezető politikusai készítették” – tette hozzá.
Mint fogalmazott, Pásztor lépése már csak azért is döbbenetes, mert a nemrégiben Csantavéren a Vajdasági Magyar Szövetség tagjainak részvételével alakult meg a Szerb Haladó Párt helyi szervezete. „Ez nem probléma a VMSZ elnökének, ezekkel az emberekkel szemben nem indítottak fegyelmi eljárást, miközben a szabályzat világosan kimondja, hogy a VMSZ tagjai nem lehetnek más párt tagjai” – emlékeztetett.
Kérdésünkre, hogy miért éppen a szerbiai önkormányzati és vajdasági tartományi választás miatt indítanak tömegesen fegyelmiket a VMSZ-ben, a párt eltávolított egykori alelnöke elmondta: más magyarázatot erre nem tud adni, mint azt, hogy Pásztor István elveszítette a fejét, mert annak ellenére, hogy már több esetben is példát statuált, továbbra is forrong a délvidéki magyar közélet. Véleménye szerint a döntés már csak azért is érthetetlen, mert most olyan emberek ellen indítanak majd fegyelmiket, akiknek semmiféle bűnük nincs.
Varga hozzátette: amennyiben a fegyelmieljárás-sorozatot a pártban keresztülvinnék, azzal Pásztor István azt érné el, hogy ő lesz az a politikus, akinek uralkodása idején egy volt elnököt, illetve öt alelnököt is kizártak a pártból.
