Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a Le Monde napilapban rámutatott, hogy a rendkívüli állapot egy olyan kivételes eszköz, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy bírói felhatalmazás nélkül intézkedjen, ami „súlyosan korlátozza az alapvető szabadságok gyakorlását és meggyengít bizonyos, a jogállamiság által nyújtott garanciákat”.
A biztos szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések, különösen azok az erőszakos intézkedések, amelyek téves információn alapultak, nagy erkölcsi és anyagi károkat okoztak olyan személyeknek – gyakran muszlimoknak –, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz. Muiznieks hangot adott véleményének, hogy a rendkívüli állapot, amelyet a francia parlament bele kíván foglalni az alkotmányba, „viszonylag korlátozott mértékben” gyakorolt befolyást a terrorizmus elleni harcra.
A közvélekedéssel ellentétben a radikalizáció az esetek 95 százalékában nem egyedül, hanem egy másik ember hatására indul meg. A legtöbb esetben a fiatalokat az iskolák előtt, a lakóhelyükön vagy pedig sportklubokban és esetleg börtönökben állítják meg iszlamista igehirdetők és ismertetik meg a radikális eszmékkel. Ezt követően az internet veszi át a szerepet a közösség oldalakon és a dzsihadista videojátékokon keresztül.
Szakértők szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet propagandája, amelynek egyik legfőbb célja a lakosságot toborozni a kalifátusba, egyre több olyan fiatal lányt vonz, aki harcosokkal kötendő házasságról alkotott hamis álmok reményében hagy maga mögött mindent. A hivatalos adatok szerint 867 radikalizálódott kamaszlány él Franciaországban abban a reményben, hogy eljuthat Szíriába vagy Irakba, ahol már 281 francia nő él.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!