Az elkövető szír származását, valamint PKK-s kötődését más lapok, köztük ellenzéki sajtóorgánumok is valószínűsítik. A Sabah továbbá tudni véli, hogy a támadó az akcióhoz Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet TNT-vel töltött meg.
A híreszteléseket Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón erősítette meg. Hozzátette, hogy a merénylő a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja volt, a támadást a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) együttműködésben követte el. Davutoglu azt is elmondta, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban. Davutoglu arról is beszélt, hogy a merényletnek 28 halálos áldozatából 27 a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja, egy pedig civil volt. bejelentette: folytatják tüzérségi hadműveleteiket a támadást végrehajtó szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) állásai ellen.
Az ankarai merénylet fő kiváltó oka az lehetett, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány között két évvel ezelőtt kezdődött béketárgyalások zsákutcába jutottak, és nemcsak leálltak, de meg is szakadtak – mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Hóvári János turkológus csütörtök reggel. Hozzátette: a PKK különböző frakciókra esett, és egyes frakciók harcolni akarnak a török kormány ellen. Mint mondta, a török politikusok, kormányzati szereplők, de még a török média is a kurd lázadószervezet számlájára írja a merényletet.
Hóvári úgy vélte, miután a merénylet Ankara közigazgatási központjában történt, közel a miniszterelnökséghez és a vezérkar épületéhez, a végrehajtói üzenni is akartak, mégpedig azt, hogy képesek terrorcselekményre a török főváros közepén. Ennek következményeként véleménye szerint az eddigieknél komolyabb biztonsági ellenőrzésekre van szükség a városban, és várható, hogy a PKK ellen is hathatósabb intézkedéseket hoz a török állam.
Földi László titkosszolgálati szakértő a M1-en már arról beszélt, hogy nem terrortámadás, hanem hadművelet volt az ankarai robbantás. Mint mondta terrortámadásnak a békeidőben elkövetett, alapvetően polgári célpontok elleni támadásokat nevezik, amelyeknek fő célja a társadalom megfélemlítése. A szerdai ankarai merénylet azonban hadműveletnek tekintendő, hiszen katonai célpont ellen irányult, az áldozatok is főként katonák. Egy hadművelettel az elkövetők szimbolikusan pedig azt jelzik: képesek csapást mérni jelentős célpontra is.
Azok, akiket a török kormány most barátként kezel, például az országba beengedett szír ellenzéki katonákat, bármikor ellenük fordulhatnak – jegyezte meg a szakértő és kiemelte, ez történt az elmúlt egy évben is: a NATO-pénzen kiképzett helyiek szembefordultak korábbi szövetségeseikkel.
Áder János köztársasági elnök részvétét fejezte ki Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a 28 halálos áldozattal járó szerdai ankarai merénylet miatt. A török elnöknek küldött – a Köztársasági Elnöki Hivatal által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott – levélben az áll: Áder János mély fájdalommal értesült arról, hogy „a baráti Törökországra ismét lesújtott a terror”. Levelében az államfő azt kérte, török kollégája tolmácsolja őszinte együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak, a kegyetlen merénylet sebesültjeinek.
