A német nagylelkűség találkozása a realitással

Miro Kovac horvát külügyminiszter a migránshullámról, a Mol–Ina-ügyről és az unió válságáról.

Pataky István
2016. 02. 03. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Horvátország benne van a sűrűjében, ami a menekültválságot illeti. Néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy amennyiben Ausztria és Szlovénia lezárja a határait a migránsok előtt, akkor Zágrábnak is azt kell tennie. Újabb zöldhatári kerítés épül a régióban?
– A menekültek balkáni útvonalán elhelyezkedő államok egy pillanatig sem voltak célországok a migránsok számára. Ők az Európai Unió legfejlettebb államaiban szeretnének élni, így Németországban, Svédországban. Ennek értelmében mindaddig, amíg a németek fogadják őket, tranzitországok leszünk. Ha pedig Berlin úgy dönt, hogy radikálisan csökkenti a befogadandók létszámát, akkor a tranzitállamoknak is hasonlóképpen kell reagálniuk. A megoldás egyébként csak az EU külső határainál valósítható meg. Ezért támogatjuk a macedón–görög határ megerősítésére vonatkozó szlovén álláspontot. Európai megoldást kell keresni a válságra, és a nagy uniós tagországoknak nagyobb a felelősségük az ügyben. Mindannyian felelősek vagyunk, de Németországé – mint az EU legnépesebb államáé – a legnagyobb felelősség a menekültkérdés kezelésében.

– Lesz kerítés a horvát határon?
– A kormány még nem alakította ki az álláspontját ezzel kapcsolatban, de nincs kizárva kerítés építése. Megismétlem: ha Németország lezárja a határt, más is ezt fogja tenni. Dominóeffektus jön létre, így Zágráb kényszerhelyzetbe kerül. Ezek persze rövid távú megoldások lesznek. Éppen ezért van szükség közös európai megoldásra.

– Európában egyre több bírálat éri Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Már Bécs is elhibázottnak tartja a migránsok német meghívását. Ön szerint milyen mértékben felelős Berlin a kialakult helyzetért?
– Röviden azt mondanám, a német nagylelkűség találkozott a realitással.

– A migránskérdés meglepően gyorsan összehozta a visegrádi országokat és általában a kelet-európaiakat, beleértve Horvátországot. Működhet-e hosszabb távon, más uniós kérdésekben is ez a térségbeli együttműködés?
– Horvátország tavaly Kolinda Grabar-Kitarovic államfő révén megtette az első konkrét lépéseket a szoros térségbeli együttműködés érdekében. Az idén tovább szeretnénk erősíteni a visegrádiakkal való kooperációt. Horvátország geopolitikai helyzetéből kiindulva stratégiájának tekinti az észak-déli tengely erősítését a térségben, ezzel egy időben újra életet lehelne a déli, horizontális közép-európai együttműködésbe is. Az elmúlt tizenöt évben ez utóbbi kooperációt kissé elhanyagoltuk, pedig a kilencvenes években az Olaszországot, Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot érintő négyes együttműködés aktív volt. Megérett az idő ennek felújítására, és ebben Budapestnek fontos szerepe lehet.

– Mostanában egyre több találgatás lát napvilágot az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Egyesek a legrégebbi uniós tagokból álló, úgynevezett mag-Európa különválásáról beszélnek, mások „csak” mini-Schengent vizionálnak. A különutas britek ambíciói egyre nagyobbak. Csupán válságtünetek ezek, vagy az EU szétesésének kezdete?
– Nem gondolom, hogy az Európai Unió szétesne. Korábban is voltak különböző válságok, és ezekből általában megerősödve jött ki az unió. Ugyanakkor az EU meg fog változni. A tagországok száma soha nem volt ilyen magas, a brit reformelképzelések is alakíthatják az uniós szerződést. Vannak viták, de nincsenek fegyveres konfliktusok, és ez hatalmas dolog. Legitimnek tartom a regionális együttműködéseket, mi is erősíteni szeretnénk szerepünket a visegrádiak közös tevékenységében és a már említett horizontális, déli tengely megerősítésében. Európa más részein is vannak ilyen kooperációk, nem kell ezektől tartani. A régebbi, nagyobb tagállamok között is vannak olyan kapcsolatok, amelyekbe minket nem vontak be. Egyik leghangsúlyosabb példa erre a francia–német együttműködés. Egészen más a helyzet az úgynevezett mini-Schengenmel, azaz a jelenlegi rendszer szűkítésével. Ez esetben az EU egyik alapelvéről van ugyanis szó, a szabad mozgás biztosításáról. Ennek korlátozása valóban lépés lehet a szétesés felé.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.