A német nagylelkűség találkozása a realitással

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Miro Kovac horvát külügyminiszter a migránshullámról, a Mol–Ina-ügyről és az unió válságáról.

Pataky István
2016. 02. 03. 13:20

– Horvátország benne van a sűrűjében, ami a menekültválságot illeti. Néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy amennyiben Ausztria és Szlovénia lezárja a határait a migránsok előtt, akkor Zágrábnak is azt kell tennie. Újabb zöldhatári kerítés épül a régióban?
– A menekültek balkáni útvonalán elhelyezkedő államok egy pillanatig sem voltak célországok a migránsok számára. Ők az Európai Unió legfejlettebb államaiban szeretnének élni, így Németországban, Svédországban. Ennek értelmében mindaddig, amíg a németek fogadják őket, tranzitországok leszünk. Ha pedig Berlin úgy dönt, hogy radikálisan csökkenti a befogadandók létszámát, akkor a tranzitállamoknak is hasonlóképpen kell reagálniuk. A megoldás egyébként csak az EU külső határainál valósítható meg. Ezért támogatjuk a macedón–görög határ megerősítésére vonatkozó szlovén álláspontot. Európai megoldást kell keresni a válságra, és a nagy uniós tagországoknak nagyobb a felelősségük az ügyben. Mindannyian felelősek vagyunk, de Németországé – mint az EU legnépesebb államáé – a legnagyobb felelősség a menekültkérdés kezelésében.

– Lesz kerítés a horvát határon?
– A kormány még nem alakította ki az álláspontját ezzel kapcsolatban, de nincs kizárva kerítés építése. Megismétlem: ha Németország lezárja a határt, más is ezt fogja tenni. Dominóeffektus jön létre, így Zágráb kényszerhelyzetbe kerül. Ezek persze rövid távú megoldások lesznek. Éppen ezért van szükség közös európai megoldásra.

– Európában egyre több bírálat éri Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Már Bécs is elhibázottnak tartja a migránsok német meghívását. Ön szerint milyen mértékben felelős Berlin a kialakult helyzetért?
– Röviden azt mondanám, a német nagylelkűség találkozott a realitással.

– A migránskérdés meglepően gyorsan összehozta a visegrádi országokat és általában a kelet-európaiakat, beleértve Horvátországot. Működhet-e hosszabb távon, más uniós kérdésekben is ez a térségbeli együttműködés?
– Horvátország tavaly Kolinda Grabar-Kitarovic államfő révén megtette az első konkrét lépéseket a szoros térségbeli együttműködés érdekében. Az idén tovább szeretnénk erősíteni a visegrádiakkal való kooperációt. Horvátország geopolitikai helyzetéből kiindulva stratégiájának tekinti az észak-déli tengely erősítését a térségben, ezzel egy időben újra életet lehelne a déli, horizontális közép-európai együttműködésbe is. Az elmúlt tizenöt évben ez utóbbi kooperációt kissé elhanyagoltuk, pedig a kilencvenes években az Olaszországot, Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot érintő négyes együttműködés aktív volt. Megérett az idő ennek felújítására, és ebben Budapestnek fontos szerepe lehet.

– Mostanában egyre több találgatás lát napvilágot az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Egyesek a legrégebbi uniós tagokból álló, úgynevezett mag-Európa különválásáról beszélnek, mások „csak” mini-Schengent vizionálnak. A különutas britek ambíciói egyre nagyobbak. Csupán válságtünetek ezek, vagy az EU szétesésének kezdete?
– Nem gondolom, hogy az Európai Unió szétesne. Korábban is voltak különböző válságok, és ezekből általában megerősödve jött ki az unió. Ugyanakkor az EU meg fog változni. A tagországok száma soha nem volt ilyen magas, a brit reformelképzelések is alakíthatják az uniós szerződést. Vannak viták, de nincsenek fegyveres konfliktusok, és ez hatalmas dolog. Legitimnek tartom a regionális együttműködéseket, mi is erősíteni szeretnénk szerepünket a visegrádiak közös tevékenységében és a már említett horizontális, déli tengely megerősítésében. Európa más részein is vannak ilyen kooperációk, nem kell ezektől tartani. A régebbi, nagyobb tagállamok között is vannak olyan kapcsolatok, amelyekbe minket nem vontak be. Egyik leghangsúlyosabb példa erre a francia–német együttműködés. Egészen más a helyzet az úgynevezett mini-Schengenmel, azaz a jelenlegi rendszer szűkítésével. Ez esetben az EU egyik alapelvéről van ugyanis szó, a szabad mozgás biztosításáról. Ennek korlátozása valóban lépés lehet a szétesés felé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.