– Horvátország benne van a sűrűjében, ami a menekültválságot illeti. Néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy amennyiben Ausztria és Szlovénia lezárja a határait a migránsok előtt, akkor Zágrábnak is azt kell tennie. Újabb zöldhatári kerítés épül a régióban?
– A menekültek balkáni útvonalán elhelyezkedő államok egy pillanatig sem voltak célországok a migránsok számára. Ők az Európai Unió legfejlettebb államaiban szeretnének élni, így Németországban, Svédországban. Ennek értelmében mindaddig, amíg a németek fogadják őket, tranzitországok leszünk. Ha pedig Berlin úgy dönt, hogy radikálisan csökkenti a befogadandók létszámát, akkor a tranzitállamoknak is hasonlóképpen kell reagálniuk. A megoldás egyébként csak az EU külső határainál valósítható meg. Ezért támogatjuk a macedón–görög határ megerősítésére vonatkozó szlovén álláspontot. Európai megoldást kell keresni a válságra, és a nagy uniós tagországoknak nagyobb a felelősségük az ügyben. Mindannyian felelősek vagyunk, de Németországé – mint az EU legnépesebb államáé – a legnagyobb felelősség a menekültkérdés kezelésében.
– Lesz kerítés a horvát határon?
– A kormány még nem alakította ki az álláspontját ezzel kapcsolatban, de nincs kizárva kerítés építése. Megismétlem: ha Németország lezárja a határt, más is ezt fogja tenni. Dominóeffektus jön létre, így Zágráb kényszerhelyzetbe kerül. Ezek persze rövid távú megoldások lesznek. Éppen ezért van szükség közös európai megoldásra.
– Európában egyre több bírálat éri Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Már Bécs is elhibázottnak tartja a migránsok német meghívását. Ön szerint milyen mértékben felelős Berlin a kialakult helyzetért?
– Röviden azt mondanám, a német nagylelkűség találkozott a realitással.
– A migránskérdés meglepően gyorsan összehozta a visegrádi országokat és általában a kelet-európaiakat, beleértve Horvátországot. Működhet-e hosszabb távon, más uniós kérdésekben is ez a térségbeli együttműködés?
– Horvátország tavaly Kolinda Grabar-Kitarovic államfő révén megtette az első konkrét lépéseket a szoros térségbeli együttműködés érdekében. Az idén tovább szeretnénk erősíteni a visegrádiakkal való kooperációt. Horvátország geopolitikai helyzetéből kiindulva stratégiájának tekinti az észak-déli tengely erősítését a térségben, ezzel egy időben újra életet lehelne a déli, horizontális közép-európai együttműködésbe is. Az elmúlt tizenöt évben ez utóbbi kooperációt kissé elhanyagoltuk, pedig a kilencvenes években az Olaszországot, Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot érintő négyes együttműködés aktív volt. Megérett az idő ennek felújítására, és ebben Budapestnek fontos szerepe lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!