A Megkezdődött a visszaszámlálás a határzárig című összeállítás szerint a kormány fordulópontnak szánja a március 7-re tervezett EU–Törökország csúcstalálkozót a menekültválság kezelésében, és Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter szavai szerint az eddigiekhez képest „másmilyen intézkedésekre” kerül sor, ha nem sikerül rövidesen nagymértékben csökkenteni a görög–török határon az EU-ba belépő menekültek számát.
Thomas de Maiziere tárcájánál már dolgoznak arra vonatkozó terveken, hogy a következő hetekben visszautasítanak menekülteket a határon. A miniszter azonban valószínűleg nem jelent majd be „drasztikus akciókat”, mert a meglepetés erejére is szüksége van, és biztonsági körökben azt mondják, hogy a március 13-án három tartományban – Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pflaz, Szász-Anhalt – tartandó helyi választások előtt nem történik semmi ebben az ügyben. A döntést pedig nem egyedül a miniszter hozza meg, az utasítást a kancellári hivatalnak kell kiadnia – írta a Welt am Sonntag.
Thomas de Maiziere már egy tavaly év végi interjúban kiemelte, hogy lehetséges a belépés megtagadása a menedékkérőktől. Mint mondta, politikai döntés volt, hogy nem élnek a lehetőséggel – idézte fel a lap a miniszterrel készített decemberi interjúját, rámutatva, hogy Angela Merkel kancellár és Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora föltétlenül el akarta kerülni, hogy menedékkérők visszaszorításáról a német határon készült „utálatos” képek járják be a világot.
Jelenleg viszonylag kevés menedékkérőtől tagadják meg a belépést, számuk januárban 5000, februárban 2300 volt, a hatóságok azonban arra számítanak, hogy a belépésre jelentkezők száma az időjárás jobbra fordulásával ugrásszerűen emelkedik majd márciusban.
A szövetségi rendőrség már tavaly szeptemberben elkészített egy tervet a határ lezárásáról valamennyi menedékkérő előtt. A 30 oldalas – jelenleg páncélszekrényben fekvő – bevetési parancs a szövetségi rendőrség 21 századának szól, és akár azonnal ki lehet adni. A jogalapot a menedékjogi eljárásról szóló törvény biztosítja, amely szerint meg lehet tagadni a belépést biztonságos harmadik országból érkező menekültektől.
A dokumentum alapján a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség egységei lezárnák a bajor–osztrák határszakasz valamennyi – hatvannál is több – átkelőjét, valamint az Inn és a Salzach határfolyó összes hídját, és legfeljebb „mini kontingensekben” engednének be az országba menedéket kereső embereket.
A terv szerint számos egység a „hátországban”, a határ menti térségben tevékenykedne, feladatuk a zöldhatáron átkelő emberek összegyűjtése és a határra szállítása lenne, méghozzá helikopterrel, a határon dolgozó kollegák pedig akár vízágyúkat is bevethetnének.
A szövetségi rendőrség legfeljebb két hétig tudná ellátni a feladatot a jelenlegi kapacitások mellett, még akkor is, ha támogatást kap a tartományi rendőrségek készenléti, rohamrendőri egységeitől. A berlini vezetésnek viszont nem is az intézkedés időtartama a fontos, hanem a „jelzésérték”, a menekülteknek küldött üzenet. Azt pedig Angela Merkelnek kellene elmagyaráznia, hogy az intézkedés milyen viszonyban áll eddigi politikájával és híres mondásával, miszerint „megoldjuk az ügyet”, vagyis Németország megbirkózik a menekültválsággal.
A bajor kormány is készül egy lehetséges fordulatra, a Welt am Sonntag beszámolója szerint a tartományi belügyminisztérium nemrég utasította a rendőrség több területi vezetőségét, hogy kezdjék meg az „előzetes mérlegelést” arról, miként lehetne támogatni a szövetségi rendőrséget, ha annak feladata lenne a tartós határellenőrzés és a menekültek visszautasítása.
Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter ezt megerősítette, a lapnak adott nyilatkozatában kiemelte: amennyiben a március 7-ei rendkívüli uniós csúcs sikertelen lesz, a menekülthullám korlátozását „Németországnak önálló intézkedésekkel kell megoldania, szükség esetén EU-s szabályozás nélkül”.
Gerd Müller fejlesztéspolitikai miniszter szerint „képtelenség” és hosszabb távon tarthatatlan állapot, hogy a schengeni övezeten belül ugyan határok nincsenek, de országonként „teljesen más szabványok érvényesülnek a menedékjogi eljárásjogban és az anyagi juttatásokban”. Egyebek mellett ennek tulajdonítható, hogy a „menekültek 90 százaléka Németországban marad” – mondta a nemzetközi fejlesztési és gazdasági együttműködési tárca vezetője a Madsack médiacsoport lapjainak adott interjúban a társaság vasárnapi közleménye szerint.
Gerd Müller hangsúlyozta, hogy Németországban „viszonylag magas a menekültek ellátásának színvonala”, ezért az aktuális szíriai és iraki kihívások legyőzése után nem lehet levenni a napirendről a menekültügyi szabályozást.
Le kell vonni a tanulságokat, így azt is, hogy a nyitott határok Európájában „harmonizálni” kell az eljárásjogi és az ellátási szabályokat, és ezután Németországban is alkalmazni kell a „menedékjog, továbbá a bevándorlási és idegenrendészeti jog európai szabványait” – mondta a miniszter.
