Assange mellé állt az ENSZ

Az ENSZ a WikiLeaks alapítójának ügyét önkényes fogva tartásnak minősítette – értesült a The Guardian.

2016. 02. 04. 6:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lap internetes kiadása azt írja, hogy a WikiLeaks alapítója három éve él a nagykövetségen, miután 2012-ben menedékkérelemért folyamodott az ecuadori kormányhoz, mert a svéd hatóságok a kiadatását kérték. Nem vádolták meg jogsértéssel, de Svédország szexuális bűncselekmények gyanúja miatt kérte a kihallgatását. A 45 éves ausztrál állampolgár azonban amiatt is aggódik, hogy Stockholm kiadja az Egyesült Államoknak, ahol bizalmas diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozása miatt vonhatják felelősségre.

Assange az ENSZ-hez fordult, kérve, hogy a világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja ismerje el jogszerűtlennek a svéd és brit hatóságok intézkedéseit, amelyek miatt kénytelen volt politikai menedékjogot kérni az ecuadori nagykövetségen, amit három és fél éve nem hagyott el – közölte a BBC. Az ausztrál férfi szerint azáltal, hogy a képviseletről a lábát sem teheti ki, alapvető szabadságjogaitól van megfosztva, egyebek mellett nem jut napfényhez és friss levegőhöz, valamint megfelelő orvosi ellátáshoz sem.

A rendőrségi közléssel szinte egy időben a BBC brit közszolgálati média meg nem nevezett forrásból arról értesült, hogy a szóban forgó bizottság, az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja Assange javára döntött, úgy ítélve meg, önkényesen tartották fogva azzal, hogy éveken át nem hagyhatta el az ecuadori nagykövetséget.

Mivel az ENSZ Assange mellé állt, így a WikiLeaks alapítója szerint megszűnik a letartóztatását képező jogalap, tehát minden további nélkül visszakaphatja útlevelét, és szabadon tartózkodhat Nagy-Britanniában.

A BBC ugyanakkor megerősítette, hogy a munkacsoport pénteken teszi közzé megállapításait. A jogi szakértőkből álló testület a brit és a svéd féltől is bekérte a WikiLeaks-alapító elleni bizonyítékaikat. Döntésüknek mindazonáltal nincs formális következménye a két ország hatóságainak lépéseire.

Ismeretes, csütörtök reggel jelentette be a WikiLeaks alapítója, hogy elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét helyi idő szerint péntek délben, ha ügyében az ENSZ-vizsgálat ellene ítél. Julian Assange eszerint elfogadja, hogy a brit rendőrség őrizetbe vegye.

A WikiLeaks által kiadott Twitter-közleményében Assange csütörtök reggel úgy fogalmazott: „Ha az ENSZ pénteken bejelenti, hogy elvesztettem a Svédország és az Egyesült Királyság ellen beadott keresetem, akkor péntek délben elhagyom a nagykövetséget, és feladom magam a brit rendőrségnek, mert nem látom értelmét további fellebbezésnek.” Hozzátette: amennyiben megállapítást nyer a jogellenes fogva tartás, elvárja az útlevele azonnali visszaadását és az ellene folyó további letartóztatási kísérletek megszüntetését.

A brit rendőrség csütörtökön közölte, hogy le fogja tartóztatni a WikiLeaks alapítóját, ha elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét – írja az MTI. „A letartóztatási parancs továbbra is érvényben van. Ha elhagyja a nagykövetséget, mindent elkövetünk majd a letartóztatásáért” – közölte a brit rendőrség.

Ez év elején Ecuador engedélyezte a svéd hatóságoknak Assange kihallgatását a nagykövetségen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.