Az egyetemek nem téveszthetik szem elől az ebből adódó problémákat – hangoztatta Susanne Schröter, a frankfurti Globális Iszlám nevet viselő kutatóintézet vezető professzora. Hasonló értelemben nyilatkozott az AStA diákszervezet képviselője, aki utalt arra, hogy az iszlamisták által szervezett előadások rendre az egyetem előadótermeiben vannak, és hogy az ez ellen tiltakozókat nyomban rasszistának mondják.
A darmstadti Technikai Főiskolán tanulmányait végző, szíriai származású Malik F. kezdetben csak a polgárháború békés megoldásáról értekező honfitársainak a vitáin vett részt, de aztán hamarosan nyoma veszett, és legutóbb az interneten terjesztett videóval bukkant fel. Ebben kiállt az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet célja és akciói mellett. Az ügyészség nyomozást indított, így derült fény arra, hogy
arab nyelvű Facebook-üzenetekkel fordult számtalan arab ország főiskolásaihoz,
arra biztatva őket, hogy menekültként jöjjenek utána. Ígéretet tett nekik arra is, hogy bejuttatja őket valamelyik főiskolára. Malik F. akadémiai karrierjét aztán a rendőrség szakította meg.
Dortmundban nagy felháborodás követte a Műszaki Egyetemen berendezett pihenőszoba muzulmán imateremmé történő átalakítását.
A diákok egy csoportja itt imaszőnyegeket és Koránokat helyezett el. A helyiség egy részét a nők számára leválasztották és a látogatókat felszólították, viseljenek fejkendőt, mondjanak le az illatszerek használatáról. Nem befolyásolta őket az egyetem rektora és a diákszervezet között létrejött megegyezés, hogy a terem mind világnézeti, mind vallási szempontból semleges területnek számít, ahol vallási szimbólumok vagy ehhez hasonló jelképek nem kaphatnak helyet. Az egyetem vezetése meghátrált, a legegyszerűbb megoldást választotta. A német diákok több mint négyszáz főnyi csoportjának a tiltakozása ellenére
beszüntette a csend helyiségének nevezett terem működését.
Észak-Rajna-Vesztfália egy másik főiskoláján Stefan S. ismerkedett a szalafisták módszerével, akik azonban pszichológiai és erkölcsi nyomás árán győzték meg a Korán radikális értelmezésének helyességéről, amely szerintük a politikai problémák egyetlen megoldását garantálja. – Akkor tértem magamhoz, amikor rájöttem, hogy társaim a más vallásúak ellen folytatnak keresztesháborút – magyarázkodott az iszlám hitre áttért Stefan S., és hozzátette, hogy az intézmény vezetősége továbbra is elnézi a főiskolán működő radikális muzulmán csoport tevékenységét.
A jelenség alátámasztja a német politológus, Peter Neumann meglátását, hogy az egyetemek az iszlám klasszikus toborzóterületei. A családi fészekből elköltözött, idegen környezetbe került muzulmán főiskolások identitáskrízisbe sodródnak és vágyódnak arra, hogy valaki támpontokkal szolgáljon nekik. – A nehezen áttekinthető világban azután az Iszlám Állam biztos célnak tűnik – magyarázta a politológus.
