EU-csúcs: a V4-eket a pénzek elapasztásával fenyítenék

Az olasz kormányfő az ellenkező visegrádi országokat az uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg.

Más források „konstruktív, de feszült” tárgyalásokról számoltak be, amelyek során eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni.

A kétnapos brüsszeli találkozó két központi kérdés körül forog: a menekültválság és a brit uniós reformigények. A csütörtöki nyitónapon főként az utóbbi került terítékre. A menekültkérdésben ma minden bizonnyal nagy összecsapások várhatóak: úgy tűnik, hogy a menekültek kötelező elosztásának tervéből és az egységes szabályozásból Brüsszel nem akar engedni.

A migrációs válságról folytatott, munkavacsorával egybekötött megbeszélés középpontjában a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósítása állt – tudósított a Magyar Távirati Iroda az eseményről.

Donald Tusk kijelentette, hogy az Európát érintő migrációs krízis megerősíti az unió egészének elkötelezettségét egy közös megoldás elérésében.

Az ülésen részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs értelme a válság megoldását célzó, egymástól független terveknek, amelyek csak megosztják az uniót. Ezzel szemben különböző megközelítéséket kell keresni, és azok által egységes uniós tervet kell formálni.

A válságra adott válaszokat Brüsszel elfogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös európai megoldás jöjjön létre belőlük – hangsúlyozta Tusk.

Az Európai Tanács elnöke végezetül kiemelte, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályokat, így a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást, illetve a schengeni övezet egyezményében foglaltak betartása.

A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU–török találkozót tartanak – jelentette be Donald Tusk.

Jean-Claude Juncker a sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létrehozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal.

Juncker reményét fejezte ki, hogy minden tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekültek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak.

Angela Merkel német kancellár a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU–Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése.

A fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat Matteo Renzi olasz kormányfő, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében – közölte újságírókkal az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban.

Az MTI által idézett információ lényege: az uniós vezetők csúcstalálkozóján a migrációs válság lehetséges megoldásairól folytatott vitán Matteo Renzi azzal fenyegette meg Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, ha nem vesznek részt a menedékkérők tagországok közötti elosztásának rendszerében, csökkenthetik a fejlesztésekre szánt kohéziós alapból származó uniós pénzeket.

„A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma” – hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban – tette hozzá.

Ez a támogatás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014–2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti – tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás.

Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.

Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamodnak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szükség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák.