Európai nyomás alatt Görögország

Komoly uniós nyomás alá került Athén, ám konkrétumok nélkül nehéz „kitalálni” a brüsszeli elvárásokat.

Nemcsak a kormánykoalíción belül, hanem a görögök körében is megoszlanak a vélemények arról, milyen hatásai vannak az országot sújtó migránshullámnak a hétköznapi életre. „Számunkra tulajdonképpen észrevehetetlen az egész” – mondta lapunknak a banki középvezetőként dolgozó athéni Szarandisz.

A bevallottan a jobbközép Új Demokráciával szimpatizáló fiatalembernek ugyanakkor ellentmond szirizás barátja, Angelosz.

Szerinte ugyanis a migránsok egész Athénban ott vannak, hiába próbálják meg a hatóságok „eltüntetni” a jelenlétüket.

A logisztikai menedzserként ugyancsak a görög fővárosban dolgozó fiatalember ráadásul azt is megjegyzi, az erőfeszítéseik miatt Nobel-békedíjra is jelölt keleti görög szigetek, a migránshullám elsődleges célpontjának számító Leszbosz, Hiosz vagy épp Rodosz ráadásul turisztikailag is megsínyli a dolgot.

Főleg, mert ezeken a szigeteken a hadsereg is megjelent, hogy befejezze az Európai Bizottság (EB) által követelt regisztrációs befogadó állomásokat, az úgynevezett hotspotokat. Ebből elvileg hármat kellene február végéig beüzemelnie a kormányzatnak. Szarandisz is kiemelte, hogy a migránshelyzet egyértelműen kihat az ország fő bevételi forrásának számító turizmusra, és ez a negatív hatás csak tovább tetézi a bajokat.

A görög gazdasági válság hiába került le a címlapokról, attól még nem tűnt el, Athén finanszírozási, likviditási problémái ma is megvannak. Mi több, a görög állami cégek privatizációjával is fedezett 86 milliárd eurós harmadik mentőcsomag fejében az athéni kabinet épp most próbálná meg átvinni a nyugdíjrendszert érintő újabb megszorító csomagját, ami ellen a teljes társadalom lázadozik, hetek óta sztrájkolnak az ügyvédektől kezdve, a farmereken át az újságírókig szinte minden szektorban.

Ahogy például az egy hónapja tartó ügyvédek bírósági bojkottját koordináló 38 éves vállalati jogász, Szokratisz Friszopulosz leszögezi, az már nem járja, hogy egy kezdő ügyvéd évi 20 ezer euró nettó fizetése után 27 százalékot emelve a járulékterhelésen 13 800 eurót kelljen befizetni adó gyanánt.

Közben a görög kormány a statisztikákkal próbálja meg alátámasztani tervezett változásait. A munkaügyi minisztérium szerint ugyanis 2,7 millió görög kap nyugdíjat, így a munkanélküliekkel együtt többen vannak, mint ahány aktív munkavállaló, azaz 3,7 millió fő.

Az átlagnyugdíj amúgy 960 euró, ám a többség ötszáz alatti összegre jogosult, de még így is az éves GDP 14,9 százalékát teszik ki a nyugdíj- és egyéb szociális járadékok, miközben az OECD átlag 7,9.

Mindezek fényében kell tehát vizsgálni Görögország lehetőségeit akár a migránsválsággal kapcsolatban is. Ahogy azt is figyelembe kell venni, hogy az uniós tagállam nem egy éve küszködik az illegális bevándorlással. Mivel a Földközi-tenger mellett korábban is a török-görög határ számított a másik fő útvonalnak, már öt éve is fél- és egymillió közé tették a Görögországban tartózkodó illegális migránsok számát.

Emellett a két, jelenlegi görög kormánypárt is másképp vélekedik a migráció kérdéséről. Míg a nagyobbik, egyre inkább a középbal irányába eltolódó Sziriza eddig elutasította a szigorú kontrollt, mondván „úgyse ide vágyik, jön az érkezők túlnyomó többsége”, addig a kisebbségi koalíciós partner, az amúgy nacionalista Független Görögök (Anel) a kemény ellenőrzés és regisztráció pártján állt.

A görög védelmi miniszter egyébként jelezte, a hadsereg február 15-től egy központi parancsnokságon hangolja össze a fegyveres erők, a rendőrség, a partiőrség és a civil szervezetek migránshelyzettel kapcsolatos munkáját, feladatait. Az Anelt vezető Panosz Kamenosz a I Kathimeriní napilapnak arról beszélt, a keleti szigeteken öt, a nap 24 órájában működő hotspotot, illetve még két befogadó állomást nyitnak meg nemsokára Athénban és Thesszalonikiben. Kamenosz azt is határozottan leszögezte, „noha egyesek Európában koncentrációs táborrá, emberi raktárrá változtatnák Görögországot, nem hagyjuk, hogy ezt csinálják velünk!”

Fontos azt is megjegyezni, az EB mellett egyébként nem Németország, mint inkább a visegrádi négyek, s így többek között a magyar kormányzat az egyik legkeményebb kritikusa Schengen ügyében a jelenlegi görög kurzusnak. S hogy ennek kapcsán mi lesz Athén további „sorsa”, az a többek között ezzel a témakörrel is foglalkozó február 18-19-i Európai Tanács után kiderül.

– A bizottság Görögország felé megfogalmazott elvárásival kapcsolatban az a legkomolyabb gond, hogy nem teljesen világos, mik is azok pontosan – elemezte a jelenlegi helyzetet lapunknak Pogátsa Zoltán. A görög témákban is igen aktív közgazdász szerint enyhén szólva is abszurd lenne azt követelni Görögországtól, állítsa meg a migránshullámot.

„Ha ezt követelik tőlük, akkor mit tegyenek? Nem lőhetik a tengerbe a partjaik felé tartó migránsokat!”

– világított rá a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense a teljesen elképzelhetetlenre.

Mint mondta, járt Leszboszon, ahol többek között már van nagy kapacitású befogadó központ, ám ezt a terhelést és embermennyiséget azok se bírják, s ennél nem igen tudnak többet tenni a görögök egymaguk, miközben Macedónia például állandóan lezárja saját határát Görögországgal.

Pogátsa Zoltán szerint a nyugati és északi uniós tagoknak előbb azt kellene konkretizálni, mi a cél, hogyan kezelje Európa a kérdést, ahelyett, hogy míg tavaly az euróövezeti kilépővel, most a schengeni kizárással fenyegetik Athént. A migránskérdést az amúgy is „kifacsart” Görögországnak nem egyedül kell ugyanis orvosolnia.

A közgazdász szerint a konfliktuszónákban kell kezdeni valamit a kialakult helyzettel, mert az látszik, hogy az arab tavasz korántsem azt hozta, amire számítottak, épp ellenkezőleg.

„Az EU kül- és biztonságpolitikai szekciójának, illetve a NATO-nak a helyben történő megoldásokon kellene dolgoznia, mert sem a kvóta, sem a fal nem megoldás”

– véli Pogátsa Zoltán, aki a Gallup migrációs felmérésére is felhívta a figyelmet. Ebben azt jelzik előre, hogy tíz éven belül a világban 480 millió ember akar elvándorolni a lakhelyéről, s ebből akár százmillió fő is az EU-ba jönne.

– Látszik, hogy Görögország jelenleg nem tudja megoldani a schengeni határőrizetet, illetve a migránsok regisztrációját – mondta lapunk kérdésére Norbert Röttgen. A német parlament külügyi bizottságának pénteken Varsóból Budapestre látogató elnöke szerint noha Görögország egyelőre nem nyitott arra, hogy uniós segítséget fogadjon el, mégsem lehet magára hagyni, ezért Berlin azt szeretné, ha Athén a határőrizet kérdésében együttműködne az uniós partnerekkel. A CDU-s politikus ugyancsak lapunk kérdésére válaszolva leszögezte, az nem oldana meg semmilyen problémát, ha Görögországot kitennék a schengeni övezetből, mert akkor humanitárius katasztrófa alakulna ki az országban. Röttgen szerint nem zárhatjuk le a görög határt, mert akkor minden menekült ott ragadna. Angela Merkel kancellár közeli munkatársa ugyanakkor azt is megjegyezte, a német alkotmánybíróság döntése alapján a nem megfelelő körülmények és kezelés miatt egyetlen migránst sem küldenek vissza Németországból Görögországba.