Hamis lehet az erdélyi móc vezér zászlaja

Vitatott ereklyét is tartalmazott a szélsőjobboldali Corneliu Vadim Tudor elárverezett magángyűjteménye.

Kalapács alá került a Nagy-Románia Párt (PRM) tavaly elhunyt elnökének, Corneliu Vadim Tudornak a műkincsgyűjteménye, amelynek értékesítése útján szorult anyagi helyzetéből próbál szabadulni a szélsőségesen nacionalista néhai politikus családja. A bukaresti Artmark aukciósház által nemrég rendezett árverésen mintegy félezer könyvet, ikont és képzőművészeti alkotást kínáltak eladásra, többségük a kikiáltási ár fölött lelt gazdára. Az árverésre bocsátott műtárgyak között számos érdekességet találni. A Domokos-Haraga Balázs budapesti hírlapíró által a múlt század elején, az 1848–49-es szabadságharc ellen szervezett erdélyi román császárhű felkelés vezetőjéről, Avram Iancuról írt, filmre adaptált történelmi regényének román fordítása például száz euróért kelt el. Ugyanakkor Victor Hugo és Honoré de Balzac francia regényírók aláírásukkal ellátott levelei 1800 euróért találtak gazdára.

Az árverés legfelkapottabb darabjának egy olyan zászló bizonyult, amelyet Avram Iancu egyik szabadcsapatáénak tulajdonítanak. Az ezüstszállal hímzett, vászonból és selyemből készült, ortodox szenteket ábrázoló 19. századi alkotást Tudor már korábban is megpróbálta értékesíteni, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester azonban beperelte emiatt. A PRM egykori főtitkára ugyanis azt állította, hogy a lobogót egy magánszemély nem Tudornak, hanem a pártnak adományozta, így az az ő tulajdonuk. A konfliktus miatt az Artmark 2013-ban elállt a zászló árverezésétől, ám miután Tudor tavaly szeptemberi halála után Funar visszavonta keresetét, a műtárgy idén ismét kalapács alá került, ötezer eurós kikiáltási áron. Bár többek között Gigi Becali üzletember-politikus, a bukaresti Steaua futballklub elnöke, illetve a Fehér megyei Arada község önkormányzata is licitált rá, végül 105 ezer euróért Adrian Thiess bukaresti vállalkozó tulajdonába került. A főpolgármesteri tisztségre is pályázó Thiess úgy nyilatkozott, több barátjával közösen vásárolták meg a Iancu-zászlót, amelyet romániai múzeumoknak adnak át, hogy minél többen megtekinthessék.

Csakhogy történészek kétségbe vonják, hogy a szóban forgó zászló a Iancu-féle légióé volt. Vasile Lechintan levéltári kutató a Monitorul de Cluj kolozsvári napilapnak úgy nyilatkozott, az ereklye már csak azért sem lehetett a móc vezér csapatainak jelképe, mivel a 19. században az erdélyi románoknak nem volt saját lobogójuk, hanem az osztrákok zászlaja alatt harcoltak. Gelu Neamtu kolozsvári történész szerint a frissen elkelt műtárgy egyszerű egyházi zászló. Azzal támasztotta alá álláspontját, hogy a románság a 19. században a piros-fehér-kék színösszetételt használta, nem pedig a Iancu-légiónak tulajdonított lepel szegélyén található piros-sárga-kéket.

Vlad Tepes havasalföldi fejedelem nyerné meg egy felmérés szerint az államfőválasztást Romániában, ha történelmi személyiségek is indulnának rajta. A kutatásból kiderül, hogy a Drakula-történeteket ihlető középkori uralkodó lenne a befutó a megkérdezett magyar nemzetiségű szavazók körében is. A bukaresti Infopolitic kutatási és tanulmányi központ február elején 1096 felnőtt lakos megkérdezésével végzett rendhagyó felmérést arról, kit látnának szívesen a román állampolgárok az államfői székben, ha arra egykori uralkodók is pályázhatnának. A válaszadók 35 százaléka úgy foglalt állást, hogy ebben a hipotetikus helyzetben a különös kegyetlenkedéséről elhíresült, a 15. században uralkodó Karóbahúzó Vlad neve mellé ütné a pecsétet. Második a rangsorban (21 százalék) az 1859 és 1866 között az Egyesült Román Fejedelemséget irányító Alexandru Ioan Cuza, Stefan cel Mare moldvai fejedelemre a megkérdezettek 18, míg a Havasalföldet Moldvával és Erdéllyel 1600-ban egyesítő Vitéz Mihály craiovai bánra kilenc százaléka voksolna. A kedden ismertetett felmérés tanúsága szerint Vlad Tepes nemtől és korcsoporttól függetlenül tarol a romániai választókorú lakosság körében: a nők 29, a férfiak 42, a 18–34 év közöttiek 34, a 35–59 év közöttiek 37, míg a hatvan év fölöttiek 35 százaléka látná szívesen államfőként. Érdekes magyar vonatkozása is van a felmérésnek. Az Infopolitic közvélemény-kutatása során ugyanis politikai hovatartozás alapján is mérték a válaszadók opcióit, és külön besorolást kaptak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szavazói. (Magyar történelmi személyiségek nem szerepeltek a listán.) Utóbbiak 27 százaléka szintén Vlad Tepest választaná meg államfőnek, őt Stefan cel Mare követi 26 és Mihai Viteazul tíz százalékkal. A bukaresti intézet munkatársait meglepte, hogy Vitéz Mihály támogatottsága magasabb (10 százalék) az RMDSZ-szimpatizánsok körében, mint a baloldali és jobboldali román szavazók között. Elemzők azzal magyarázzák a történelem nagyjainak politikai népszerűségét, hogy a romániai társadalom nemigen talál modellt a jelenkori politikusok között. Ezt bizonyítja egy két évvel ezelőtti felmérés is, amelynek során a megkérdezettek 46 százaléka válaszolta azt, hogy megválasztaná Nicolae Ceausescu kommunista diktátort államfőnek. (R. Sz.)