A BT ülését helyi idő szerint péntek este hívták össze Oroszország kezdeményezésére, mert Moszkvát nyugtalanítja, hogy Törökország szárazföldi katonai műveletet helyezett kilátásba Szíriában, és a török hadsereg tüzérséggel lövi az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen harcoló Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia észak-szíriai állásait.
Az Oroszország által beterjesztett rövid, egyoldalas határozattervezet konkrétan nem tesz említést Törökországról, de nyilvánvalóan rá utal azzal, hogy „elítéli Szíria területének folytatódó lövetését” és azt, hogy nem szűnik meg a fegyveres terroristák Szíriába irányuló áradata és a fegyverek szállítása. Ez a BT korábbi határozatainak megsértésével egyes – köztük a Szíriával szomszédos – országok engedékenysége miatt vagy közvetlen közreműködésével zajlik.
Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes BT-nagykövete közölte, hogy országa nyitott a tárgyalásokra, és kész meghallgatni bármilyen javaslatot a határozattervezet szövegével kapcsolatosan. Az orosz diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy ez az „igazság pillanata”, mert csak olyan dolgok szerepelnek benne, amelyekről a szíriai válság ideje alatt mindvégig beszéltek a BT-tagok. A vétójogú Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország azonban máris jelezte, hogy az orosz határozattervezetnek „nincs jövője”.
„Valóban az lenne a nagyszerű, ha Oroszország végrehajtaná azt a határozatot, amelyben már megállapodtunk, ahelyett, hogy gyötri a világot a most beterjesztett határozattal” – közölte újságírókkal a BT-ülés után Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet, utalva a tavaly decemberben egyhangúlag elfogadott BT-határozatra, amely nemzetközi egyetértéssel menetrendet vázolt fel a szíriai békefolyamatnak.
A Financial Times című brit lap azt írta pénteken, hogy Törökország terveket készít a török hadsereg észak-szíriai bevonulására, Szaúd-Arábia pedig Szíria déli, Jordániával szomszédos területeire küldene katonákat. Az Egyesült Államok megpróbálja lebeszélni őket erről, és szemlátomást a NATO-t is aggasztja az, hogy e két ország katonái Szíria területére lépnek, ahol Oroszország Damaszkusz beleegyezésével légi hadjáratot folytat. Barack Obama amerikai elnök pénteken telefonon kérte Recep Tayyip Erdogan török államfőtől azt, hogy a török hadsereg fejezze be az YPG észak-szíriai állásainak ágyúzását. Ankara azonban azt nehezményezi, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem minősítik az YPG-t terrorista szervezetnek. A helyzetet bonyolítja, hogy Törökország szerint az YPG áll a 28 halálos áldozatot követelő szerdai ankarai robbantásos merénylet hátterében.
A szíriai ellenzéki csoportok két-három hétig tartó tűzszünetben állapodtak meg, azzal a feltétellel, hogy Oroszország leállítja szíriai légi hadjáratát, befejeződik a városok ostroma és országszerte lehetővé válik a segélyek eljuttatása a rászorulókhoz – közölte szombaton a Reuters hírügynökség a genfi béketárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva.
A tűzszünet később meghosszabbítható lenne, és – az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetével nem számolva – minden ellenzéki csoportosulás támogatását élvezné. A fegyvernyugvás további feltétele, hogy nem érik támadások az al-Kaida terrorszervezethez köthető an-Nuszra Frontot, de ez még az amerikai-orosz egyeztetések tárgyát képezi – írta a Reuters.
Oroszország és az Egyesült Államok közösen elnököl a szíriai harcok leállítását célzó genfi ENSZ-megbeszéléseken, és a két nagyhatalom katonai vezetői előzetes megbeszélést tartottak a szélesebb körű találkozó előtt.
A tűzszünet megteremtésének részleteit egy orosz-amerikai vezetésű munkacsoportnak kell kidolgoznia, amely a tervek szerint szombaton ült volna össze Genfben. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azonban közölte, hogy a tanácskozást későbbre halasztották.
A Reuters hírügynökséget tájékoztató forrás szerint az an-Nuszra Fronttal a felek szerint azért kell körültekintően bánni, nehogy polgárháborús káosz alakuljon ki Idlíb tartományban, ahol ez a szervezet más lázadócsoportokkal együtt harcol a hadsereg ellen.
Az an-Nuszra Frontot az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorszervezetnek tartja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy héttel ezelőtt, a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni külügyminiszteri találkozója után – amelyen a fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről született megállapodás – azt mondta, hogy a fegyvernyugvás nem terjed majd ki sem az Iszlám Államra, sem az an-Nuszra Frontra.
Oroszország tavaly szeptemberben kezdte meg szíriai légi hadjáratát, segítséget nyújtva a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű hadseregnek. Az orosz támogatás a szíriai hadsereg javára fordította a háború állását, legnagyobb bosszúságára az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, akik a lázadókat támogatták és meg akarták buktatni Aszadot.
A szíriai béketárgyalások másik akadálya az ostromlott városok helyzete. Az ENSZ becslése szerint mintegy 487 ezer ember él 15 szíriai ostromlott városban, és még 4,6 milliónyian nehezen megközelíthető térségekben. Egyes térségekből éhínség okozta halálozásokról és a lakosság súlyos alultápláltságáról érkeztek jelentések.
