Kína globális politikai szereplővé válna

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az ázsiai gazdasági óriás már részt akar venni a világpolitika alakításában.

Azonban Kínának még egy nyomós oka van arra, hogy bekapcsolódjon a szíriai béketárgyalásokba: ez egyedülálló lehetőség lenne a diplomaták számára, hogy bővítsék a tapasztalataikat a válságmenedzselés és a közvetítés területén, ezenkívül tükrözné Kína világhatalmi státusát is.

Pekingnek ez a törekvése már az elmúlt időszakban is megmutatkozott: a kínai diplomaták ma több nemzetközi tárgyaláson vesznek részt, mint korábban bármikor. A The Diplomat erre Afganisztánt hozza fel példaként, s azt a januári esetet is megemlíti, mikor Kína követet küldött Iránba és Szaúd-Arábiába, hogy felszólítsa mindkét olajtermelő államot, hogy a diplomáciai összecsapásuk során tanúsítsanak önmérsékletet.

Mégis, erősen kétséges, hogy a kínai részvétel hozzájárulhatna a szíriai konfliktus megoldásához, valamint az Irán és Szaúd-Arábia közötti viták enyhítéséhez. A kínai tárgyalóknak ugyanis nincsenek tapasztalataik a közel-keleti konfliktuskezelésben. A pekingi diplomáciai megközelítés nagyrészt meglévő stratégiák másolásából áll, például hogy olyan ellenzéki vezetőkkel tárgyalnak, mint a korábban említett Haled Hodzsa.

Hszi Csin-ping januári közel-keleti látogatása – a Kínai Népköztársaság elnöke Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Iránban tárgyalt – szintén megmutatta, hogy a legnépesebb ország még nem képes nehézsúlyú diplomáciai szereplőként viselkedni a Közel-Keleten. Ehelyett inkább az Egy övezet, egy út kezdeményezést népszerűsítették, és azt a hivatalos jelentést, melyet Kína a közelmúltban tett közzé az arab államokkal kapcsolatos politikájáról – ebben megerősítették az arabokkal fenntartott hagyományos barátságukat.

Érdekes módon a kínai elnök végül csak Egyiptomban beszélt nyíltan a szíriai kérdésről, vagyis hogy politikai megoldást kell találni a konfliktusra. Rijádban és Teheránban a kínai politikus már nem kívánt közvetítőként fellépni.

A válságdiplomácián kívül Peking már más lehetőségeket is talált, hogy a világpolitikai történésekbe bekapcsolódjon. Mint ismert, 2016-ban Kínában tartják a G20-csúcsot, amelyen a tagországokon kívül a meghívott országok és az érintett nemzetközi szervezetek is részt vesznek, több mint négyszáz képviselővel. Hszi Csin-ping pedig már korábban kijelentette, hogy a kínai elnökség idején a terrorizmus elleni harc lesz a fő kérdés.

Emellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is lehetőséget adhat Kínának, hogy részt vegyen a terrorizmus elleni harcban, különösen Közép-Ázsiában. Berlin ugyanis az ez évi német elnökség keretében szorosabb kapcsolatokat építene ki Kínával. Ugyan itt többségében gazdasági kérdésekről lenne szó, Kína szíriai diplomáciai szerepvállalása miatt biztonsági kérdések is napirendre kerülhetnek.

A The Diplomat szerzője így arra figyelmeztet, hogy a nemzetközi közösségnek meg kellene találnia a lehetőséget arra, hogy Kína is részt vehessen a globális biztonsági problémák rendezésében, mert ha ezt nem teszi meg, akkor Peking egyoldalúan párhuzamos biztonsági rendszereket fog kiépíteni. Ez pedig még inkább megnehezítené, hogy diplomáciai megoldást találjanak a nemzetközi konfliktusokra.