Közös döntésekből áll össze Európa

Interjút adott lapunknak Éric Fournier francia nagykövet, aki szerint nem kell félni a menekültektől.

– Magyarországra az Ön tudomása szerint konkrétan milyen kérés érkezett?
– Erre nézve nem tennék nyilvános kijelentést. Örülök viszont a magyar kötelezettségvállalásnak a kurdok oldalán. Feltételezem, hogy a kurdkérdés a minapi magyar–török külügyminiszteri találkozón szóba került. A kurdok a nyugatiak legjobb helyi szövetségesei az Iszlám Állam ellen. Az is jó hír, hogy az Irak kurdisztáni részén tartózkodó, főként a Mol létesítményeit őrző magyar katonák a kurdok védelmében lépnek fel.

– Franciaország nagyon eltökélt résztvevője a katonai műveleteknek. Mi az útja a rendezésnek?
– Nagyon egyszerű. Az Iszlám Állam megsemmisítése.

– És utána?
– Tárgyalás kezdeményezése azokkal, akik készek az ország újjáépítésére. Az Iszlám Állam nem akar építkezni, csak rombolni.

– A genfi béketárgyalások összeomlottak
– Genf csak egyetlen város, ahol tárgyalások folyhatnak, de máshol is sorra kerülhet a párbeszéd, erre látok bizonyosfajta nyitottságot a feleknél.

– Van-e valamiféle menetrend a rendezésben?
– Én nem tudok róla, Ön szerint volt ilyenfajta menetrend Afganisztán esetében? Az előző francia elnökválasztás egyik vállalásában azonban szerepelt, hogy 2012-ig kivonjuk a csapatainkat az afgán hadszíntérről. A terrorizmus elleni harcot illetően azonban nem tehetünk ilyen ígéretet.

– Egy közelmúltbeli brüsszeli sajtószeminárium nagy teret szentelt az európai radikalizáció elleni fellépésnek, vagyis a deradikalizáció kérdésének. Franciaország hogyan lesz úrrá a radikális mozgalmakon?
– A deradikalizáció szót tőlem nem fogja hallani, mert sokkal egyszerűbb szó van minderre, mégpedig a közoktatás. Az a legfontosabb, hogy mindenki hozzá tudjon jutni az alapvető tudáshoz, mivel egyre nagyobb ismerethiánnyal, valamint a fanatizmussal találjuk szembe magunkat.

– Ha mégis a félelemnél maradunk, mi a helyzet azokkal a nagyvárosi negyedekkel, ahova nem tanácsos nemhogy a turistáknak, de a helyieknek sem belépniük?
– Ha már ismét visszatért a félelem kérdésére, engedje meg, hogy megjegyezzem, a székesfehérvári neonáci tüntetés sem éppen megnyugtató. Tényleg nem értem, mire céloz, ám valóban voltak a közelmúltban ilyen jellegű, ámbár elszigetelt események Franciaországban. Az egyik ilyen során egy 17 éves őrült fiú megtámadott egy zsidó tanárt, de én ennek alapján nem beszélnék általános bűnözésről.

– A bevándorlás kérdését illetően az európai országok közül leginkább Németország és Svédország szerepel a hírekben, Franciaországról kevesebbet hallani. Mi az ország hivatalos álláspontja a bevándorlással kapcsolatban?
– Üdvözlendő, hogy nem nagyon foglalkozott a média velünk ebben a témakörben, hiszen ez azt jelenti, hogy Franciaország helyesen kezeli a kérdést. Ám az illegális bevándorlás nekünk is problémát okoz. A legfőbb teendő, hogy az unió külső határait képesek legyünk megvédeni, és a terheket közösen osszuk el. A megoldáshoz egységes megközelítés szükséges.

– Franciaország fog felső limitet szabni az éves bevándorlási kvótának, mint azt Ausztria is tette?
– Nincs ilyen tervünk, mert még vannak kapacitásaink, ha nem is korlátlan mértékben.

– A francia kormány meglátása szerint hogyan lehet elejét venni a menekültek Európába áramlásának?
– Látom, eléggé megszállottja a kérdésnek, amit nem egészen értek. Nos, jelenleg a legfontosabb probléma az európai politikák koordinálása. Ez most nem a nemzetállamokon múlik, az Európai Unió egészének kell közösen fellépnie, például a külső határok megerősítése érdekében. A közös cél érdekében koordinált lépésekre van szükség, mégpedig konzultációkon keresztül. Egyedi lépéseknek nincs értelmük akkor, ha közös a probléma.

– Ám például a visegrádi országok jelenleg nem nagyon hívei a közös megközelítésnek, az egyre szorosabb unió gondolatának. Ön szerint nem látszik a Kelet és Nyugat közötti választóvonal?
– Nincs valós választóvonal, csupán arról van szó, hogy az unión belül teljes természetességgel vannak csoportosulások, amelyek lokális problémákkal foglalkoznak, ilyenek például a balti, a skandináv államok, vagy az alapító országok csoportja, említhetjük a weimari hármast, de ide sorolhatunk mindenféle más, kisebb tömörülést, például a libamájlobbit, és a libamájfogyasztást ellenzőket is. Ilyen az élet. A fő politika a koordinációban rejlik, a közös uniós politika kidolgozásában. Az európai politika úgy működik, hogy napközben egyeztetések zajlanak a felek között, de nap végére az államok vezetői Brüsszelben döntést hoznak, és szentesítik az egységes fellépést.

– A múlt novemberi regionális választásokon kiugróan jól szerepelt a szélsőjobb. Mi az oka a Nemzeti Front előretörésének?
– Mind a jobb, mind a baloldalon érezhető frusztráltság némely intézkedések eredményeit illetően, ezért új szereplők emelkednek fel a politikában. Ez benne van a játékban, de nem mondanám, hogy a szélsőjobb erősödése a bal- vagy a jobboldal kudarcát jelentené. Ma nyílt a pálya, de a 2017-es elnökválasztást illetően egyelőre még csak a pártokon belül kezdődött meg a helyezkedés. Francois Hollande elnök is azért alakította át kormányát, hogy új lendületet adjon a formációnak.

– A Magyarországon befektető külföldi cégek gyakran panaszkodnak a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára. A franciák is így érzik ezt?
– Vannak jogos kifogások az üzleti élet szereplői részéről, mikor például előzetes bejelentés nélkül jogszabályváltozás történik. Az államosítás, a hirtelen hozott döntések szintén olyan tényezők, amelyek elgondolkodtatják az üzleti szereplőket. Mert más dolog a külföldi tőkét idevonzani, és más aztán betartani a játékszabályokat.

– De azért emiatt még nem hagyta itt Magyarországot francia cég
– Nem, valóban nem tudok jelenleg kifejezett kifogásról francia cég részéről. A két ország kereskedelme kitűnően alakul, a harmadik legnagyobb befektetők vagyunk Magyarországon. És még mindig nagy potenciál van a magyar egészségügyben, mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásokban.

– Franciaország nagyon nagy ellenzője volt az Egyesült Államokkal kötendő transzatlanti kereskedelmi egyezménynek. Ebben van valami változás?
– Kezdettől mély nézeteltérés volt a két fél között az egyezmény természetét illetően, mert szerintünk az egésznek a koncepciója nem az átláthatóság, hanem a homályosság. A francia külkereskedelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a TTIP jelenlegi formájában elfogadhatatlan, és alapvető demokratikus problémát vet fel. A partnerek között a tisztelet és a kölcsönösség elve kellene hogy domináljon, ám a tárgyalásokat a bizalmatlanság légköre veszi körül. Franciaország nemzetközi kereskedelmi bíróság felállítását javasolta, és nem fogadjuk el a magánjellegű ítélkező testületeket. Eddig számunkra egyáltalán nem megnyugtatók azok a magyarázatok, amelyeket Washington felhozott a témában. A kérdés rendkívül érzékeny, ha például a genetikailag módosított szervezetek (GMO) piachoz jutására gondolunk. Hazánk épp most fogadott el egy ilyen készítmények forgalmazásának tiltásáról szóló törvényt. Egyszóval a TTIP felépítése homályos, az európai polgároknak többet kellene megismerniük a tervezetből.

– Egy német miniszteri delegáció Moszkvában járva meghívta Vlagyimir Putyint egy 2017-es müncheni konferenciára. Ez már a szankciók leépítésének előszobája? Párizs hogyan áll hozzá a büntetőintézkedésekhez?
– Az EU és Oroszország közötti kapcsolattartás nagyon sokrétű, és számos politikus, köztük épp most az önök miniszterelnöke is – látogat Moszkvába. A látogatások és meghívások nem a közeledésről szólnak, hanem egyszerűen arról, hogy ilyen a nemzetközi kapcsolattartás jellege. Oroszország és az EU kölcsönös szankcióival már nem lehet túl messzire menni. Most, hogy egyre több ország, például Kuba vagy Belarusz elleni uniós szankció szűnik meg, ideje újragondolni az orosz szankciók hatékonyságát.

Tegnap tartotta megismételt koncertjét a francia fővárosban az Eagles of Death Metal amerikai rockzenekar, amelynek neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a tavaly novemberi párizsi merényletekkel. A koncert akkori helyszínén, a Bataclan klubban 89-en haltak meg az iszlamisták fegyvereitől, rájuk is emlékeztek a zenészek és a közönség. A klubot még nem sikerült újranyitni, alapos felújításra szorul, a koncertet ezért a talán még előkelőbb, nagyobb befogadóképességű Olympia színházteremben tartották. A zenekar fegyvertartás mellett kiálló frontembere számos orgánumnak nyilatkozott a megismételt koncertkörút alkalmával. Jesse Hughes azt mondta, a történtek csak megerősítették álláspontjában. Az ITélének adott interjújában bevallotta, hogy ezúttal óriási félelem van benne a koncert miatt, de azt mindvégig érezte, hogy valamikor vissza kell térniük Párizsba. A zenekar már a merényletek másnapján bejelentette, hogy megismétlik a koncertjüket.

Franciaország két nappal a 130 (köztük 102 francia) áldozatot követelő vérengzés után az Opération Chammal néven 2014 szeptembere óta tartó katonai akció keretében megtorlócsapást mért az Iszlám Állam rakkai állásaira. A támadás során tíz repülőgép húsz bombát dobott le, ez volt a hadművelet eddigi legnagyobb akciója. Franciaország a Nyugat által koordinált csapásokban a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó anyahajóval, két légvédelmi fregattal, 18 Rafale típusú bombázóval, 15 vadászbombázóval vesz részt, valamint segíti a műveleteket egy tengerészeti járőrgép és két légtérellenőrző repülő is. Irakba különleges szárazföldi erőket juttattak. A sokkoló merénylet utáni hetekben a napi átlag százról 1500-ra nőtt a hadseregbe jelentkezők száma. Ezt a jelenséget a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni támadás után is megfigyelték, ám akkor naponta „csak” 400-an jelentkeztek.