Hasim Thaci hat évig, a Szerbiától való függetlenség 2008-as kikiáltásától 2014-ig volt miniszterelnöke a többségében albánok lakta Koszovónak. A kilencvenes évek elejétől a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője volt. Az 1998/99-es koszovói háború után lépett politikai pályára, megalakította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK). A 2014-es választásokat ugyan a PDK nyerte meg, a koalíciós tárgyalások után azonban Thaci nem maradt miniszterelnök, hanem kormányfőhelyettesként és külügyminiszterként folytatta politika pályafutását. Azonban már akkoriban szárnyra kaptak a hírek, amelyek szerint Hashim Thaci a köztársasági elnöki székre vágyik, így a koalíciós megállapodás nem hivatalos részeként a kormányfővé váló Isa Mustafa és pártja leendő támogatásáért cserébe mondott le a miniszterelnökségről.
Pristinai politikai elemzők szerint annak ellenére sem kizárt, hogy előre hozott választást tartanak Koszovóban, hogy Hashim Thaci lett az elnök, a politikus ugyanis ezzel a lépéssel az elégedetlen állampolgárok és az ellenzéki politikusok szimpátiáját is elnyerheti, ő pedig – a választások eredményétől függetlenül – érinthetetlen marad.
Más szempontból viszont nem marad érinthetetlen, amennyiben a közeljövőben felálló, az 1998–1999-es koszovói konfliktus idején az UCK által elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság beidézi és bűnösnek találja. Az UCK tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták őket, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Thaci neve is felmerült. Ő azóta is tagadja a vádakat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!