A parlamenti helyekért így 6200-an indulnak, köztük 586 nő, Teheránban a lehetséges 30 megszerezhető pozícióért 1000 jelölt sorakozott fel. A szakértők gyűlése 88 helyéért több mint nyolcszázan versengenének, de a Reuters tájékoztatása szerint 166-on kívül az őrök tanácsa mindenkit „kiszórt”. A törvények értelmében itt nem indulhatnak nők.
A parlamenti voksolás – bár a testület maga túl sok vizet nem zavar – a konzervatívoknak és reformistáknak nevezett csoportosulások versengését hozhatja. Bár az előzetes ellenőrzés jó néhány valódi változásokat akaró politikus indulását ellehetetleníti – a mértékadó The Atlantic éppen ezért inkább centristának nevezi a parlamenti reformereket –, még így is jelentős kérdés, hogy a szintén reformernek nevezett Hasszán Róhani hány támogatója jut be a törvényhozásba. Szakértők ugyanakkor úgy látják, a mérsékeltek közül 80-nál többen aligha kerülnek be a törvényhozásba, és komoly változások nem várhatók Irán külpolitikájában.
Róhanit 2013-ban választották meg elnöknek, és nagy szerepe volt az iráni atomprogram miatt bevezetett nemzetközi szankciók feloldásában. Jó néhány ügyben ugyanakkor a konzervatívok és a mérsékeltek konszenzusos állásponton vannak, ilyen például a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormány támogatása.
