Vallásháború küszöbén áll a Közel-Kelet

Tüntetéshullám söpört végig a síita világban a szaúdi kivégzések után, a Nyugat csak a homlokát ráncolja.

Az eset miatt a Közel-Keleten indult tüntetésekből jól látszik, hogy Szaúd-Arábia és Irán a tűzzel játszik, amikor a szunnita–síita vallási szembenállást megbolygatják, az utóbbi időben azonban mégis egyre nyíltabban teszik.

Ennek oka pedig nyilvánvalóan a politikai szembenállás. A térségben a szunnita Szaúd-Arábia szeretné kiterjeszteni befolyását, melyet ellenpólusa, a síita Irán mindenáron megfékezne, és amelyhez az atomalkuval most némi esélye is nyílt. Amíg ez a kötélhúzás csupán haragos szóváltásokban merül ki, nincs nagy veszély. Ha azonban már harmadik országokban vívott kliensháborúkban (proxy war) csapnak össze az ellentétek – ahogyan azt most is látjuk Szíriában vagy Jemenben –, már kezd melegebbé válni a helyzet. S ha a kérdés teljesen vallási síkra terelődik, könnyen végzetesen elszabadulhatnak az indulatok.

Pontosan ez történt Iránban is, ahol az ország vezetője, Ali Hamenei arról beszélt, hogy a cselekedet isteni megtorlást kíván, a feldühödött nép viszont saját kezébe vette az igazságszolgáltatást, és megrohamozta Teheránban a szaúdi nagykövetséget. Az épület egy részét feldúlták, s bár sérülésekről nem érkezett hír, ez inkább csak a szerencsének köszönhető: a felvételek tanúsága szerint bőszen repkedtek a Molotov-koktélok. De nem csupán a perzsa államban, hanem más síita tömbökben is az utcára vonultak az emberek, Irakban, Libanonban és Bahreinben egyként tüntettek a hitszónok kivégzése és a szunnita királyság ellen.

Teheránban a szaúdi király képeit égető tömeget végül a rendőrök páncélos járművekkel és könnygázzal fékezték meg, Haszán Róháni iráni elnök pedig igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy elítéli az effajta erőszakot, kézben tartja az eseményeket, és nem szeretné tovább élezni a feszültséget országaik között. A diplomáciai képviselet megtámadását sietett elítélni a nemzetközi közösség, így az Európai Unió is. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője például személyesen is felhívta az ügyben az iráni külügyminisztert. A Szaúd-Arábiában történt tömeges kivégzésről ugyanakkor már nem érkeztek ilyen kemény bírálatok, bár Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megdöbbenésének, az Egyesült Államok pedig – sokadjára – aggodalmának adott hangot.

Tekintve, hogy bár tavaly a mekkai zarándoklaton kitört pánikban több száz iráni veszítette életét, a két ország mégsem ugrott egymás torkának, kizárt, hogy egy szaúdi – még ha síita is – hitszónok halála ennél többet ártson a kétoldalú kapcsolatoknak. Mégis a lépés jól mutatja, hogy a két hatalom egyre messzebbre merészkedik egymás provokálásában.