A tiltakozók Molotov-koktélokkal dobálták meg a nagykövetséget, majd betörtek a misszió területére. A Reuters brit hírügynökség internetes közösségi oldalakon terjedő fényképekre hivatkozva azt írta, hogy tüzeket gyújtottak az épületben, és annak legalább egy helyiségét feldúlták, a berendezési tárgyakat összetörték.
Az ISNA beszámolója szerint a rendőrség nem sokkal később kiszorította a demonstrálókat a nagykövetség területéről, de az épület előtt továbbra is sokan vannak. A létesítményt a készenléti rendőrség tagjai vették körül, és az épületet tűzoltók lepték el. A teheráni rendőrfőnök is a helyszínre érkezett a kedélyek lecsillapítása végett.
Az iráni külügyminisztérium szombat esti közleményében nyugalomra intette a tüntetőket, és felszólította őket, hogy ne tegyenek kárt a diplomáciai képviseletben. Nem sokkal korábban az iráni Forradalmi Gárda azonban „kíméletlen megtorlással” fenyegette meg a szaúdi uralkodócsaládot an-Nimr kivégzése miatt. „Kíméletlen megtorlás fogja érni az asz-Szaúd családot a közeljövőben, ami ennek a terroristapárti, iszlámellenes rezsimnek a bukását fogja okozni” – áll a hivatalosan a síita Irán politikai-vallási rendszerének védelméért felelős befolyásos fegyveres szervezet által kiadott közleményben.
Közben a szaúdi konzulátus egy részét is felgyújtották tüntetők szombaton az iráni Meshed városában – jelentette a teheráni Tabnak hírportál. Az északkelet-iráni Meshedben a szaúdi konzulátus épülete előtt összegyűlt tüntetők a beszámolók szerint a szunnita többségű arab ország hatóságait gyalázó jelszavakat skandáltak, letépték a képviselet épületéről a szaúdi zászlót, és petárdákkal dobálták meg az épületet, tüzet okozva az épület egy részében.
A szaúdi belügyminisztérium szombat reggel jelentette be, hogy terrorizmus vádjával kivégeztek negyvenhét embert, köztük Nimr an-Nimr neves síita hitszónokot. Az egyik legradikálisabb szaúd-arábiai síita hitszónoknak tartott 56 éves Nimrt 2012 júliusában tartóztatták le tömegtüntetésekre és zavargásokra való felbujtás vádjával. Letartóztatásának hírére több tüntetés volt a síiták lakta keleti Katíf régióban, amely korábban a síiták hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozások központja volt. Az egyik tüntetésen két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. Szaúd-Arábia 27 milliós lakosságának mintegy 15 százaléka síita.
A kivégzésre adott „ellenséges” iráni megszólalásokra hivatkozva Szaúd-Arábia szombaton behívatta Irán rijádi nagykövetét, és a szaúdi vezetés „megdöbbenését” fejezte ki, amiért Teherán – megítélése szerint – „beleavatkozott a királyság belügyeibe”.
Szaúd-Arábia és Irán már eddig is egymás legfőbb politikai-vallási riválisainak számítottak a Közel-Keleten, és több térségbeli konfliktusban is szemben álló feleket támogatnak. Egyes elemzői értékelések szerint an-Nimr kivégzése tovább hevítheti a feszültségeket a két ország között.
Helyi idő szerint szombaton Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár „mély megdöbbenésének” adott hangot a szaúdi kivégzések miatt. „An-Nimr sejket és a többi kivégzett rab közül másokat is olyan eljárások során ítéltek el, amelyek súlyos aggodalmakat vetettek fel a vádak jellegét, illetve az eljárás tisztességességét illetően” – fogalmazott Ban Ki Mun közleményében. Az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint már korábban is felszólalt an-Nimr ügyében a szaúdi hatóságoknál, és a halálos ítéletek enyhítését szorgalmazta. Ban Ki Mun ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nyugalomra és önmérsékletre int a történtekkel kapcsolatban. Arra szólította fel a térség politikai vezetőit, hogy tartózkodjanak a vallási feszültségek felkorbácsolásától.
Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben közleményében kifejtette: Nimr an-Nimr kivégzésének hátterében súlyos eljárásbeli hiányosságok álltak. Azokban az országokban, ahol a törvény lehetővé teszi a halálbüntetést, az csak akkor alkalmazható, ha az ítélet megfelel minden eljárási szabálynak, tisztességes és átlátható tárgyalás eredményeként dönt a bíróság.
Az ENSZ-tisztségviselő szerint halálos ítéletet csak rendkívül súlyos bűntettek esetén lehet hozni, mint amilyen például a gyilkosság. A síita főpapot viszont semmiféle súlyos bűncselekménnyel nem vádolták – állapította meg Zeid Raad al-Huszein. Hangsúlyozta: egy halálos ítélet csak nagyon alapos bizonyítékokon, roppant körültekintő vizsgálaton alapulhat, semmiképpen sem olyan vallomásokon, amelyeket kínzás, bántalmazás révén csikartak ki.
Philip Luther, az Amnesty International (AI) közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója úgy véli, a szaúd-arábiai kivégzések a terrorizmus elleni harc ürügyén az ellenzéki erők elfojtását szolgálták, és inkább valamiféle törlesztésnek tekinthetők. „Szörnyű az az igazságszolgáltatás, amelynek keretében úgy hajtanak végre halálos ítéletet, hogy komoly kétségek övezik a bírósági eljárás törvényességét” – mondta Luther.
Előzőleg Irán, Libanon és Irak politikai és síita vallási vezetői sorra elítélték Nimr an-Nimr ajatollah kivégzését. Súlyos politikai hibának minősítette a kivégzést vasárnap Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, aki szerint az „isteni kéz” bosszút áll majd e cselekményért. Ali asz-Szisztani ajatollah, Irak vezető síita méltósága szintén élesen elítélte Rijád tettét.
„Nimr an-Nimr mártír sejk kivégzése Szaúd-Arábia vezetőinek politikai hibája”– mondta Hamenei az iráni vezető egyházi személyek teheráni gyűlésén. Úgy vélte, hogy a főpap igazságtalanul kiontott vére bosszút gerjeszt majd Rijáddal szemben. Az „isteni kéz” minden bizonnyal bosszút áll a szaúdi vezetőkön – szögezte le Hamenei, aki egyébként már az előző napon Twitter-bejegyzésben fejezte ki tiszteletét Nimr an-Nimr iránt. Honlapján olyan kép látható, amely Szaúd-Arábiát az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlítja.
Ali asz-Szisztani ajatollah, Irak vezető síita méltósága „igazságtalan agressziónak” nevezte a kivégzéseket. Közleményében saját és hívei nevében úgy fogalmazott: „végtelen szomorúsággal és sajnálattal fogadtuk a testvéreink mártírhaláláról szóló bejelentést”. Haszan Róhani iráni elnök teljes mértékben igazolhatatlannak minősítette a szaúdi vallási vezető kivégzését.
Teheránban vasárnapra nagyszabású tüntetést hirdettek meg, hogy a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálójaként tisztelt hitszónok meggyilkolása ellen tiltakozzanak.
Az Európai Unió, Irán, Franciaország, Szaúd-Arábia vezető személyiségei vasárnap egyaránt elítélték a Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét ért támadást, és hitet tettek amellett, hogy a szunnita királyságban végrehajtott kivégzések után meg kell akadályozni a konfliktus kiterjedését.
Az osztrák külügy egyik szóvivője tájékoztatást adott arról, hogy Szaúd-Arábia és Irán külügyminisztere vasárnap egyaránt biztosította osztrák kollégáját, Sebastian Kurzot: egyik országnak sem érdeke fokozni a feszültséget a síita főpap rijádi kivégzése után. Mind Mohamad Dzsavad Zarif iráni, mind pedig Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem akarják kiterjeszteni a konfliktust – mondta a szóvivő, hozzáfűzve, hogy az osztrák diplomácia vezetője maga is az ellentétek feloldására és a párbeszédre biztatta partnereit.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak beszélt telefonon az iráni diplomácia vezetőjével a teheráni incidenst követően. Hosszasan tanácskoztak arról, hogy az iráni hatóságok milyen lépéseket tesznek a feszültség enyhítése és a szaúdi diplomaták védelme érdekében. A főképviselő irodája által kiadott közlemény szerint egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni a „szektás jellegű feszültségek” fokozódása ellen. E dokumentumban az is olvasható: a nemzetközi közösség és a világpolitika főszereplői mindent megtesznek a szíriai helyzet politikai rendezéséért, a terrorista csoportok elleni összefogásért, és ezeket az erőfeszítéseket nem sodorhatja veszélybe egy újonnan kialakuló instabilitás.
Nabíl el-Arabi, az Arab Liga elnöke közleményében úgy fogalmazott, hogy az Iránban történt incidensek a nemzetközi egyezmények és normák egyértelmű megsértését jelentik. Felhívta az iráni hatóságok figyelmét, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében kötelesek oltalmazni a harmadik országok diplomáciai misszióit. El-Arabi arra is felszólította Teheránt, hogy tartsa tiszteletben a más államok ügyeibe való be nem avatkozás elvét. Ezzel azokra az iráni fenyegetésekre utalt, amelyekkel a kivégzések miatt Rijádot illették.
Haszan Róhani ezen a napon élesen elítélte az iráni tüntetőket, akik megtámadták a szunnita királyság teheráni nagykövetségét. Az iráni elnök törvénytelennek minősítette a cselekményt, szerinte ez lejáratja országát. „Szaúd-Arábia diplomáciai képviseleteit az iráni kormánynak mind jogi, mind vallási értelemben meg kell védenie” – mondta az államfő.
Róhani ugyanakkor az iszlám szellemével ellentétesnek és embertelennek minősítette a síita főpap rijádi kivégzését. Ez szerinte csupán annak a politikának a demonstrálása, amely meg akarja osztani az iszlám különböző irányzatait, és el akarja terjeszteni a terrorizmust és a szélsőségességet.
