A magyar kormányfőnek az új helyzetben emellett nemcsak azt kell bizonyítania, hogy kitart a beruházás mellett, de azt is, hogy a magyar fél az utóbbi időben érezhető bizonytalankodás ellenére is tartani tudja a határidőket. A General Electric elnökével folytatott tárgyalásai és Moszkvának szóló üzenetként is értelmezhető látványos pózolása után Orbán Viktornak minden bizonnyal tisztázni kell azt is, hogy mennyi lehet a külföldi beszállítók részesedése a projektben, s a Siemens, az amerikai vagy koreai beruházok utóbbi időben többször is emlegetett bevonása csak a beruházást erősítő, nem pedig az orosz szerepvállalást gyengítő lépés. Az orosz félnek ugyanakkor azzal kapcsolatban kell megnyugtatnia Budapestet, hogy az olajár zuhanása miatt jelentkező gazdasági problémák és a költségvetésre nehezedő nyomás ellenére nem fenyegeti veszély a 10 milliárd eurós orosz hitelt, s szó sincs a beruházás lassításáról vagy netán leállításáról.
Ennek kapcsán nem lenne meglepő, ha Moszkva számon kérné magyar tárgyalópartnerén, Budapest a kommunikációjában miért sugallja azt, hogy az orosz fél szállna ki a beruházásból. Az is érdekelheti Moszkvát, hogy áll az Európai Unió beruházással kapcsolatos vizsgálata, és mi várható e téren. Kérdés tehát akad bőven, ami indokolja, hogy miért kezdeményezte az orosz fél a találkozót. Orbán Viktor az osztrák alkancellár és a bajor miniszterelnök után Vlagyimir Putyin budapesti látogatását napra pontosan egy évvel követve érkezik Moszkvába, ahol öt év alatt immár negyedszer találkozik az orosz elnökkel.
Orbán Viktor látogatását az ilyenkor szokásos módon rengeteg találgatás kíséri. Szó volt a lehetséges napirendi pontok között a Moszkvával szemben bevezetett szankciók feloldásáról, a helikoptertenderről, magyar légitársaság létrehozásáról a Szuhoj segítségével, sőt még arról is, hogy Orbán közvetítene Jaroslaw Kaczynski és Vlagyimir Putyin között. E témák némelyike alighanem fel sem merül, vagy inkább marginálisan jön szóba, de semmiképpen sem indokolja az újabb találkozót. A tárgyalásokat övező homály egyrészt a már említett „kommunikációs zavarórepülésekkel”, másrészt a kapcsolatrendszert magyar részről tudatosan övező titokzatossággal magyarázható. A vizitet hónapok óta a legnagyobb titokban készítik elő, az utolsó simításokat a megbeszélések előtt Czukor József miniszterelnöki tanácsadó január végi moszkvai útján végezték el. Arról, hogy mi történik Moszkva és Budapest között, csak a kormányfő szűk környezete tudhat, és jellemző módon már a Külügyminisztérium is hátrébb szorult e hierarchiában, így az előkészítés szálai sem itt futottak össze. Elnézve a korábbi gyakorlatot, a tárgyalásokról, azok hangneméről alighanem később sem tudunk majd meg sokat.
Mindent összevetve, nehéz percek várnak Moszkvában Orbánra, akinek nem tűnnek túl jóknak jelenleg az alkupozíciói. Egy tekintetben látszik kiegyensúlyozottabbnak a magyar kormányfő helyzete, mint egy éve, hívja fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Deák András György. Mint az Oroszország-kutató fogalmaz, köszönhetően főleg menekültellenes politikájának, Orbán kiteljesedett mint Európa fenegyereke, és jelenleg szókimondása okán ő az európai politikai fősodor ellenzőinek szimbóluma. Egyfajta példakép, a jelenlegi európai berendezkedést romboló politikusok számára jóval több, mint amire pusztán pozíciója predesztinálná, s ez Moszkva számára aligha maradt észrevétlen, ami biztos növeli Orbán ázsióját. „Persze kérdéses, hogy mennyire tartós ez a helyzet, és hogyan váltható át Putyin számára is hasznos eredményekké, de most és ott Orbánt védi európai hírneve – mondja Deák András. – Orbán, ha ügyes, újrapozicionálhatja magát, átalakíthatja a korábban kötött alkuk egy részét, már csak azért is, mert amikor két éve ezen alapokat lefektették, igencsak mások voltak az erőviszonyok” – fejtegeti a szakértő.
