Al-Dzsubeir úgy vélte, a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán között kialakult politikai válságnak semmi köze az éves mekkai zarándoklathoz, amelyre minden évben muszlimok milliói vállalkoznak, vagy az úgynevezett kis zarándoklathoz, amelyet a hívek egész évben végigjárhatnak.
Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomáciai konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.
Szerdán Steinmeier Iránban járt, és közel-keleti útjával azt akarta elérni, hogy a szaúdi-iráni viszálykodás ne nyomja rá bélyegét az azóta egyébként felfüggesztett szíriai béketárgyalásokra Genfben.
Al-Dzsubeir csütörtökön megismételte, hogy a jelenlegi válság Irán „ellenséges politikájának” következménye volt, amelyet Teherán az 1979-es iszlám forradalom óta folytat.
Teherán és Rijád évek óta vetélkedik egymással a térségben gyakorolt befolyásért. A két regionális hatalom között az is növelte a feszültséget, hogy a tavalyi mekkai zarándoklaton mintegy 2300 zarándokot tapostak agyon, s az áldozatok között több száz iráni volt.