Rögös út vezet Ciprus újraegyesítéséhez

Számos kérdés vár megválaszolásra, míg sikerül olyan föderális állami keretet találni, amely mindkét fél számára elfogadható.

1974. július 15.: a Ciprust Görögországhoz csatolni kívánó Ciprusi Nemzeti Gárda puccsal megdönti Makariosz államfő hatalmát.

Július 20.: a török csapatok partra szállnak Keríniánál, hivatalosan a ciprusi török kisebbség megvédelmezésére.

Július 23.: véget ér a puccs Nicosiában.

Július 30.: Törökország, Görögország és Nagy-Britannia, a ciprusi függetlenség szavatolói „biztonsági övezetet” hoznak létre ENSZ-békefenntartók ellenőrzése alatt.

Augusztus: a török hadsereg ellenőrzése alá vonja a sziget 37 százalékát. Nicosia szerint a konfliktusnak háromezer halottja van.

1983: kikiáltják az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet csak Ankara ismer el.

1996: összecsapások történnek az ütközőövezetben.

2002. november 11.: az ENSZ béketervet nyújt át a két félnek.

2004. április 24.: a ciprusi görögök népszavazáson utasítják el az újraegyesítési tervet.

2008. szeptember 3.: Dimitrisz Hrisztofiasz ciprusi elnök és Mehmet Ali Talat, az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetője újrakezdi a tárgyalásokat az egyesítésről.

2013. május 30.: találkozik Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Dervis Eroglu észak-ciprusi vezető. A következő hónapokban megpróbálnak megállapodni a tárgyalások menetrendjéről.

2014. február 14.: a menetrendről történt megállapodás elfogadása után Anasztasziadisz és Eroglu tárgyalóasztalhoz ül a ciprusi ENSZ-misszió székhelyén.