A megfertőződött személy – aki nem járt külföldön az utóbbi időben – a hatóságok szerint olyan embertől kapta a vírust, aki korábban Venezuelában járt, és akivel szexuálisan érintkezett. Az ezzel kapcsolatos információt a hírügynökségek szerint az amerikai járványügyi hivatal (CDC) laboratóriumában erősítették meg. Részleteket azonban nem közöltek erről az esetről.
A helyi egészségügyi szervek tájékoztatása szerint Texasban eddig nem volt nyoma a kórt terjesztő szúnyogok jelenlétének. A hírügynökségek felidéznek néhány korábbi közlést – nemzetközi egészségügyi szakértőkre is hivatkozva – miszerint korábban voltak olyan esetek, amikor a fertőzés gyaníthatóan szexuális úton terjedt át egyik emberről a másikra, de ezeket nem erősítették meg mértékadó helyeken. A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet ugyanakkor úgy vélekedett: egyelőre nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy a vírus nemi érintkezés által is terjedhet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor aggodalmának adott hangot a jelentés miatt, és az eset alaposabb vizsgálatát sürgette, hogy kétséget kizáróan kiderülhessen, valóban terjedhet-e nemi úton is a vírus, ha pedig igen, akkor mennyi a fertőzés esélye, hány szexuális együttlét esetén válik veszélyesen valószínűvé.
Latin-Amerika tizenegy országának képviselői tanácskoztak kedden Managuában a Zika-vírust terjesztő szúnyogok irtásának számos, már eddig is alkalmazott vagy tervbe vett módszereiről.
Bolívia, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Salvador és Panama egészségügyi és járványügyi szakemberei azért ültek össze a nicaraguai fővárosban, hogy megtalálják a járvány leküzdésére alkalmas „integrált módszereket”.
Számos elképzelés hangzott el azzal kapcsolatosan, miként lehetne hatékonyan irtani a Zika-vírust – akárcsak a sárgaláz, a dengue-láz és a chikungunya-láz kórokozóját – terjesztő egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti). Egyebek mellett felmerült a szúnyog ellen „bevethető” baktériumok felhasználása, és a résztvevők megismerhették a tömeges szúnyogirtás Nicaraguában már használt sajátos módszereit is.
Ennek a találkozónak a megrendezése azért is volt sürgető, mert éppen Latin-Amerikában terjed robbanásszerűen ez a kór. Nap mint nap újabb fejleményekről adnak hírt a tájékoztatási eszközök.
Brazília egészségügyi minisztere két nappal ezelőtt az eddig véltnél súlyosabbnak minősítette az országában tomboló Zika-járványt, szerinte jóval több lehet a fertőzött, a vírussal fertőzött emberek 80 százalékának ugyanis nincsenek tünetei. Vasárnapi közlés szerint Kolumbiában eddig 20 297 Zika-vírussal fertőzött embert regisztráltak, közülük 2116 várandós nő. A guatemalai egészségügyi hatóságok százöt beteg esetében erősítették meg a Zika-fertőzöttséget, Venezuelában pedig több száz betegnél léptek fel súlyos szövődmények.
Egy hét alatt 14 százalékkal nőtt az újszülötteknél gyanított vagy diagnosztizált mikrokefáliás (kóros kisfejűséget jelentő) esetek száma Brazíliában – jelentették be kedden a latin-amerikai ország egészségügyi hatóságai.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Brazíliában eddig már 4783 ilyen esetet regisztráltak, amely a Zika-vírust – akárcsak a sárgaláz, a dengue láz és a chikungunya-láz kórokozóját – terjesztő egyiptomi csípőszúnyognak (Aedes aegypti) tulajdonítható.
Kedden a chilei hatóságok bejelentették, hogy az országban háromra emelkedett a fertőzöttek száma. Olyan embereknél diagnosztizálták a vírust, akik korábban Venezuelában, Kolumbiában és Brazíliában jártak, ott fertőződtek meg. Fiatalemberekről van szó, egyikük már meg is gyógyult, a másik kettő állapota is javul.
Costa Rica egészségügyi minisztériuma kedden bejelentette: vizsgálja annak az amerikai állampolgárnak az esetét, aki az eddigi információk szerint január 7-én ebben a közép-amerikai országban kapta meg a fertőzést. Az illető az ország egyetlen pontján, egy tengerparti városban töltötte szabadságát, olyan helyen, ahol még nem sikerült kimutatni a kórt terjesztő szúnyog jelenlétét. Costa Rica egyébként – Nicaraguával, Curacaóval és Amerikai Szamoával együtt – egy nappal korábban került fel az amerikai járványügyi hivatal (CDC) által összeállított, a Zika-járvány által érintett országok listájára.
Kubába még nem jutott el a vírus, legalábbis a hatóságok szerint, de a szigetország egészségügyi minisztériuma megelőző intézkedések bevezetését jelentette be. Közleményében jelezte, hogy minden, lázzal járó megbetegedést alaposan ellenőrzés alatt tartanak, hogy szükség esetén „idejekorán azonosítsák” a Zika-vírust. A hatóságok megpróbálják megelőzni, hogy fertőzött egyének utazzanak be az országba. A lakosságot is be akarják vonni a megelőzést szolgáló munkába.
Az WHO két nappal korábban globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus miatt. A szervezet becslései szerint az idén négymillióra emelkedhet a Zika-vírusos megbetegedések száma az amerikai kontinensen. Margaret Chan, a WHO főigazgatója úgy vélte, szükség van az összehangolt nemzetközi válaszra, utazáshoz kötődő vagy kereskedelmi korlátozások azonban nem várhatóak.
Az amerikai vöröskereszt kedden azzal a felhívással fordult a Zika-vírussal fertőzött országokba utazó önkéntes véradókhoz, hogy legalább 28 napot várjanak addig, amíg utazásukat követően vért adnak. Ez azokra vonatkozik, akik Mexikóban, a Karib-térségben, Közép- vagy Dél-Amerikában jártak az utóbbi két hétben.
Minél melegebb az idő, annál könnyebben terjeszti a Zika-vírust az egyiptomi csípőszúnyog. Ugyan szakértők úgy vélik, egyelőre túl korai lenne a jelenlegi Zika-járványról kijelenteni ezt, a hasonló járványok történetében jelentős szerepet játszottak az időjárás mellett a gazdasági tényezők, az utazás, a légkondicionálás és a szúnyogirtás. Az El Nino hatásával is számolni kell.
Bill Reisen, a davisi Kaliforniai Egyetem rovarkutatója szerint ha emelkedik a hőmérséklet, az egyiptomi csípőszúnyog egyedei gyakrabban táplálkoznak, tehát nagyobb eséllyel kapják el a vírust, mely a meleg miatt gyorsabban szaporodik, így a szúnyogok életük korábbi szakaszában kezdik terjeszteni azt.
A jelenlegi Zika-járvány kitörésének hőmérsékleti és aszálygócpontjai is vannak: a Zika-vírus sújtotta régió legnagyobb városában, Recifében a mérések kezdete óta a 2015-ös ősz volt a legforróbb, körülbelül 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az átlagos fölé a NASA adatai alapján.
A brazil meteorológiai szolgálat szerint Pernambuco államban 1998 óta a legmelegebb év a tavalyi volt. Globálisan is 2015 bizonyult a legforróbbnak a mérések kezdete óta.
Tom Scott, a davisi Kaliforniai Egyetem közegészségügyi és rovartanprofesszora elmondta, hogy a szúnyogok nem élnek sokáig, átlagosan mintegy 10-12 napig. Melegebb időben a vírus gyorsabban fejlődik a rovar szervezetében, a szúnyognak így több ideje van a kórokozó terjesztésére.
Az időjárás mellett Jonathan Patz, a Wisconsini Egyetem egészségügyi intézetének igazgatója a gazdasági tényezőre is felhívta a figyelmet. Az El Nino általában szárazságot okoz Brazília északkeleti részén, 2015-ben is így történt. Aszály idején a fejletlenebb régiókban jól megél a csípőszúnyog, mert ilyenkor a szegényebb háztartások kültéri tartályokban tárolják a vizet.
