Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter konkrét számokat nem említett, ismertetése szerint a tartományok befogadóképességétől, a rendőri erők kapacitásától, valamint a németországi helyzettől teszik majd függővé, hogy hány embert tudnak befogadni naponta. A belügyi tárcavezető elmondta: a menekültek feltorlódhatnak ugyan a határ szlovéniai oldalán, azonban „éppen az ilyen helyzetek miatt épült a kerítés”. A védelmi miniszter, Hans Peter Doskozil támogatta a belügyminiszter javaslatát. Ausztria stájerországi szakaszán csütörtökön délelőtt 30, szerdán csaknem 400, kedden pedig 15 menekült érkezett. Utolsó fázisban van ugyan, de jelenleg is tart a spielfeldi határátkelő átalakítása. A szolgálatot teljesítő személyzet készültségben van, mert bár az előző napokban nem érkeztek sokan, azonban a helyzet napról napra változhat. Karintiába szerdán négyszázan, kedden négyezren jöttek, január végén itt átlagosan naponta kétezren lépték át a határt.
Januárban ötvenezren utaztak át az országon, és hétezren nyújtottak be menekültkérelmet, ezért továbbra is keresnek szálláshelyeket – közölte az ausztriai menekültügyi biztos, aki a „radikalizálódás táptalajaként” jellemezte a traiskircheni menekülttábort. Christian Konrad tájékoztatása szerint a táborban lévő 1500 migráns közül 1000 kísérő nélkül érkező kiskorú, akinek szabad idejét nem tudják lefoglalni, és más tartományok sem veszik át őket. Az osztrák belügyminisztérium legutóbb ismertetett terve szerint összesen ötvenezer, vagyis évente 12 500 embert toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Tavaly 5100-an utaztak haza önként, 3300 embert pedig kiutasítottak a hatóságok. A korábbi években havonta feleennyi migráns hagyta el az országot. Külön nehézséget jelent, hogy egyes országokba Ausztria nem tudja visszaküldeni a migránsokat, az államközi szerződés vagy a visszafogadásra való hajlandóság hiányában. Ezért Werner Faymann kancellár azt szorgalmazta, hogy a külügyi tárca kezdje meg a kitoloncoltak visszafogadásáról szóló államközi szerződések újratárgyalását.
