Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja 2010-től kezdve csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével – mindenekelőtt az Egyesült Államok afganisztáni és iraki katonai beavatkozására vonatkozóan –, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől.
A svéd hatóságok azonban egy szexuális bűncselekmény gyanújával körözik őt, két egykori munkatársnőjének feljelentése nyomán. A vádat tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010. december 7-én őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. 2012 nyarán azonban Assange Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, és azóta nem tette ki onnan a lábát. A férfi ügyvédei szerint ugyanis félő, hogy Svédország kiadná Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Philip Hammond brit külügyminiszter nevetségesnek nevezte pénteken az ENSZ állásfoglalását, és kijelentette, hogy a WikiLeaks alapítója valójában az igazságszolgáltatás elől bujkáló szökevény. „Elutasítom ennek a munkacsoportnak a döntését\" – mondta Hammond pénteken az ITV brit hírtévének. \"Ez a csoport hozzá nem értő emberekből áll, nem jogászokból. Julian Assange szökevény, (...) aki az igazságszolgáltatás elől bujkál az ecuadori nagykövetségen\" - hangoztatta a brit diplomácia vezetője.
London után a svéd kormány is visszautasította pénteken az ENSZ egy emberi jogi munkacsoportjának Julian Assange ügyében kiadott genfi állásfoglalását, jelezve, hogy Stockholm „nem ért egyet\" a döntéssel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!