Ritkán tapasztalható egységben álltak ki az amerikai internetes óriáscégek az Apple mellett a vállalat és a washingtoni kormány vitájában, amelynek középpontjában a San Bernardinóban lezajlott terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ján tárolt adatokhoz való hozzáférés áll. Még az Apple vetélytársai is támogatásukról biztosították a kormánnyal vitában álló céget, és közös jogi beadvánnyal fordultak csütörtökön egy szövetségi bírósághoz, hogy az Apple-t támogassa a vitában a hatóságokkal szemben. A közös beadványt egyebek között a Google, a Facebook, a Microsoft, az AT&T, a Mozilla, a Snapchat, a WhatsApp és még számos internetes cég részéről írták alá. A félvezetőket gyártó Intel önállóan nyújtott be keresetet az Apple védelmében, a Cisco Systems pedig közölte, a tárgyaláson szólal fel az Apple mellett.
Ezzel párhuzamosan ugyanilyen jellegű jogi keresetet adott be a San Bernardinóban elkövetett terrortámadás áldozatainak hat családtagja, de beadványukban ők a kormány mellé álltak. Álláspontjuk szerint az amerikai hatóságok végrehajtási végzése indokolt, és „a magánadatok védelmét senki nem élvezheti azért, hogy bűnt kövessen el”. A dokumentumban a családtagok arra emlékeztettek, hogy az Apple „rutinszerűen változtat a rendszerein”, hogy megfeleljen a kínai hatóságok előírásainak.
A vita az Apple és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) között azután robbant ki, hogy Sheri Pym kaliforniai bíró február 16-án hozott döntésében utasította az Apple-t, hogy egy különleges alkalmazással segítse hozzá a nyomozókat a decemberi lövöldözés egyik merénylője, Syed Rizwan Farook mobiltelefonjában lévő adatok eléréséhez. A férfi a nejével ölt meg tizennégy embert San Bernardinóban.
Az Apple megtagadta az utasítás teljesítését, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés veszélyes jogi precedenst teremtene, amely veszélybe sodorná több százmillió iPhone-felhasználó adatainak biztonságát. Tim Cook, a társaság vezetője azt kérte a bíróságtól, hogy vonja vissza a keresetet. Azóta a vita csak tovább mélyült, és immár arról szól, hol húzódik az a határ, ahonnan fontosabbnak tekinthetők a nemzetbiztonsági szempontok a személyes adatok védelménél.
Az ügynek mindenesetre már most van következménye: első olvasatban megszavazták a francia képviselők csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely büntetést szab ki azokra az okostelefon-gyártókra, amelyek megtagadják, hogy együttműködjenek az igazságszolgáltatással terrorizmussal összefüggő ügyekben. Ezzel az intézkedéssel a fentebbi esethez hasonló ügyek kibontakozásának akarják elejét venni.
A törvénymódosítást egy büntetőjogi reformcsomag keretében Francois Hollande elnök szocialista kormányával szembemenve fogadta el első olvasatban a törvényhozás, de egyáltalán nem biztos, hogy a következő, maratoni parlamenti vitát is sikerrel átvészeli az intézkedés.
A jobboldali ellenzék által benyújtott, vitatott javaslat szerint azt a magánszervezetet, amely terrorcselekmények felderítése esetén megtagadja az olyan adatoknak az igazságügyi szervekkel való megadását, amelyeket általa fejlesztett titkosítási rendszer véd, öt év börtönnel és 350 ezer eurós pénzbírsággal sújthatnák.
A törvénycsomag elfogadása tenné lehetővé a május végéig érvényben lévő szükségállapot feloldását. A szükségállapotot azután vezették be Franciaországban, hogy november 13-án Párizsban nyolc helyszínen elkövetett merényletekben 130-an haltak meg, és több százan megsebesültek.
