Az ügynek mindenesetre már most van következménye: első olvasatban megszavazták a francia képviselők csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely büntetést szab ki azokra az okostelefon-gyártókra, amelyek megtagadják, hogy együttműködjenek az igazságszolgáltatással terrorizmussal összefüggő ügyekben. Ezzel az intézkedéssel a fentebbi esethez hasonló ügyek kibontakozásának akarják elejét venni.
A törvénymódosítást egy büntetőjogi reformcsomag keretében Francois Hollande elnök szocialista kormányával szembemenve fogadta el első olvasatban a törvényhozás, de egyáltalán nem biztos, hogy a következő, maratoni parlamenti vitát is sikerrel átvészeli az intézkedés.
A jobboldali ellenzék által benyújtott, vitatott javaslat szerint azt a magánszervezetet, amely terrorcselekmények felderítése esetén megtagadja az olyan adatoknak az igazságügyi szervekkel való megadását, amelyeket általa fejlesztett titkosítási rendszer véd, öt év börtönnel és 350 ezer eurós pénzbírsággal sújthatnák.
A törvénycsomag elfogadása tenné lehetővé a május végéig érvényben lévő szükségállapot feloldását. A szükségállapotot azután vezették be Franciaországban, hogy november 13-án Párizsban nyolc helyszínen elkövetett merényletekben 130-an haltak meg, és több százan megsebesültek.
