„Ezek az emberek áldozatok, ezt le kell szögezni. Én is odamentem, osztottam ételt, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet; de közben ezt el kell választani az állam feladataitól: a jog, a biztonság, a rend garantálásától. A kampányunkkal mindenesetre összemostuk a két szintet, amikor azt írtuk plakátokra, hogy »nem veheted el a magyarok munkáját«. Így, tegeződve, magyar nyelven. Azt hiszem, nem tettünk kellő különbséget a szükséget szenvedő ember, az áldozat és az áradat, a folyamat között. Utóbbit meg kell akadályozni a magyar határon, az európai határokon, azt viszont, hogy hús-vér embereket utáljanak, nem engedhetjük meg magunknak.”
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat osztott meg Balog Zoltán hétfő este Frankfurtban a Hayek-Club rendezvényén a Mandiner információi szerint. Egyórás beszédének központi eleme a migránsválság volt, melyet Magyarország és Németország viszonyának kontextusában is értelmezett.
Beszédében szörnyűnek és butának nevezte a kerítésépítést, ugyanakkor ma már úgy látja, azzal Magyarország ugyanazokat az értékeket védi, melyeket annak idején a határnyitással: a szabadságot.
Mint mondta, a német és az osztrák kancellár a határzár miatt elítélte a magyar kormányt, pedig „a schengeni szabályok értelmében nem fogadhattuk be ezeket az embereket. Biztonságos harmadik országból érkeztek.” A miniszter egy felmérésre hivatkozott, mely szerint harmincötmillió potenciális menekülttel kell számolni, az osztrák titkosszolgálat szerint pedig csak Afganisztánból havi nyolcvanezer ember indulhat útnak, Törökországban pedig egymillió vár arra, hogy elinduljon. Emiatt szerinte „nincs európai megoldás. Világszintű megoldás van. Amerikával, az arab államokkal együtt. Amíg ilyen nincs, addig ideiglenes nemzeti intézkedések vannak, másképp nem megy.”
A humántárca vezetője szerint a menekültek helyett annak a hat-nyolcmillió, Európában élő romának a munkaerőpiacra jutását kellene megoldani, akik közül sokan ma is a harmadik világ szintjén élnek, és csak harmadannyian dolgoznak, mint az EU-átlag. Balog a Világbank 2003-mas tanulmányára utalt, amely szerint ha a cigányság foglalkoztatottsága elérné az átlagot, az plusz 2 százalék növekedést jelentene. A migránskrízis viszont elmondása szerint megakasztotta ezt a folyamatot Brüsszelben.
A tegnapi EU-csúcs egyik sarkalatos pontja a török vízummentesség volt, mely az állam- és kormányfői nyilatkozatba is bekerült. Erről Orbán Viktor sem a csúcs előtt közvetlenül, sem utána nem beszélt, noha március 4-én Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel való találkozója után azt hangoztatta: a magyar elvi álláspont az, hogy ha kaphat a jövőben valaki uniós vízummentességet, akkor azt első helyen az ukránoknak kell megadni.
Még ha főnöke nem is nyilatkozott erről tegnap, Balog elismételte Orbán március 4-ei álláspontját, miszerint Magyarország nem támogatja, hogy EU-vízumot kapjanak a törökök, előbb ugyanis Ukrajnának kellene adni, „de még Oroszország, amely számunkra nem Putyin, hanem Dosztojevszkij Oroszországa, is közelebb van hozzánk, mint Törökország”. A miniszter kijelentette: százezer ember érkezett eddig Magyarországra Ukrajnából, akik ugyan nem kértek menekültstátust, de Magyarország befogadta őket, emellett Kárpátalján az iskolai és egészségügyi ellátást is Magyarország fedezi, ahol az ukrán állam erre képtelen.
