Kedd hajnalban európai vezetők azt közölték, hogy Ankarával megállapodtak annak az egyezségnek az alapvetéseiről, amelynek értelmében menekültek ezreit küldhetik majd vissza Törökországba. A tisztviselők abban reménykednek, hogy a jövő héten tartandó csúcson konkrét megállapodás születik a tervezetről.
A hétfőn tizenkét órán át tartó brüsszeli csúcs után Angela Merkel német kancellár „áttörésként” értékelte a menekültcseréről szóló tervezetet, de azt mondta, Európának még szüksége van némi időre ahhoz, hogy a megállapodás részleteit véglegesítsék.
A tervezetről pozitívan nyilatkozott David Cameron brit miniszterelnök is, aki úgy vélte, alapjául szolgálhat egy olyan megállapodásnak, amellyel sikerül lezárni a Balkánon keresztülvezető migránsútvonalat. A brit Guardian által is idézett nyilatkozat szerint Cameron úgy vélte, hogy amennyiben sikerül alkalmazni is a tervezetben foglaltakat, az szétzúzza az embercsempészek üzleti modelljét.
A BBC szerint a megállapodást véglegesítő csúcs március 17–18-án lesz. A körvonalazódó megállapodásról szóló uniós állam- és kormányfői nyilatkozat kedd hajnal óta magyarul is elérhető az Európai Tanács honlapján.
Ebben pontokba szedve a következő összefoglaló szerepel (szó szerint idézzük):
Az MTI hajnali híradásában a magyar miniszterelnök nyilatkozatát is idézi.
„Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész-útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően kedd hajnalban.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar–osztrák–szlovén–horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztülvezető migrációs útvonalakat mostantól lezárták.
A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők „hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon” – fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, segítenek a megnövekedett terhek viselésében.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.
Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány elvet, amely a tárgyalások kiindulópontja lehet. A tárgyalások eredményéről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.
A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU–Törökország-megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.
Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre – közölte Orbán Viktor.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után a zárónyilatkozatban foglaltak kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai – idézte szavait az MTI.
Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoglu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem.
Az Európai Bizottság elnöke keddre virradóra azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.
Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek „üzleti modelljét”. A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba, és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek.
Jean-Claude Juncker emellett ismételten kiemelte: a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.
Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.
A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.
Francois Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy „addig még hosszú az út”, az EU által nyújtott pénzügyi támogatás megnövelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.
Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről, az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.
