Politikáról kizárólag a kocsmában vagy az otthon falai között lehet szó a szlovák fővárosban és országszerte északi szomszédunknál, miután csütörtök hajnaltól kampánycsend van. Szlovákiában a törvény szerinti 48 órás politikai tűzszünet előtt sem csaptak túl nagy zajt a pártok, a magyarországi lejárató- és gyűlölethadjáratnak itt nincs hagyománya. A kisebb-nagyobb plakátok jelzik csak Pozsonyban, hogy ma választást rendeznek. A megméretésen induló formációk legfeljebb hárommillió eurót költhettek kampányra, és erről számlát követelnek tőlük.
Szombat reggel hét órakor országszerte mintegy hatezer szavazóhelyiség nyílt meg Szlovákiában, s ezzel megkezdődött a 2016-os parlamenti választás, az önálló köztársaság létrejötte óta már a hetedik az országban. A voksolás rész- és végeredményeit a volbysr.sk honlapon teszik közzé. Az első adatok már negyven perccel az urnazárás után megjelenhetnek, de érdemi részeredmények csak éjfél előtt, nem hivatalos végeredmények pedig a hajnali órákban várhatók. A hivatalos végeredményeket vasárnap jelenti be központi választási bizottság. (MTI)
A hagyományosan megosztott jobboldali ellenzék a szavazók megnyerése érdekében egységesen a korrupció elleni harcot emelte zászlajára, azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy a Robert Fico vezette baloldali kormány, illetve a környezetében működő oligarchák gátlástalanul visszaélnek pozíciójukkal. Kiemelt témájuk volt még az oktatási és egészségügyi rendszer súlyos helyzete is, Szlovákiában az utóbbi időben egymást követték a tanárok, illetve a nővérek tiltakozásai. A kormányzó Irány–Szociáldemokrácia (Smer) ezzel szemben a jó gazdasági eredményekkel, a külföldi befektetők emelkedő számával büszkélkedett, valamint a jóléti intézkedések folytatását ígérte. Tavaly augusztus óta a Smer a migránskérdéssel tematizált – meglehetős sikerrel. „Megvédjük Szlovákiát” jelszóval Ficóék hangosan elutasították a Brüsszel által javasolt kötelező kvótarendszert, és folyamatosan a nemzetállami érdekek megvédésével kampányoltak.
Ami a választások után megalakuló új kormány összetételét illeti, Juraj Marusiak, a szlovák tudományos akadémia politológusa lapunknak elmondta, a Smer valószínűleg a parlamentbe újra visszakerülő Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) lép koalícióra, egyesek a Most–Hidat is lehetséges partnerként emlegetik. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek szövetség, valamint a Radoslav Procházka vezette Háló párt határozottan elutasította a közösködést Ficóékkal. A szakértő szerint a Smer–SNS-koalíciónak van a legnagyobb támogatottsága a szavazók körében. Az alternatíva a jobbközép pártok koalíciója lenne, de a KDH elnöke az SNS-t is bevonná ebbe az összefogásba, miután Ján Slota egykori pártja alapvetően átfestette korábbi szélsőséges imázsát Andrej Danko irányításával. Marusiak ugyanakkor hozzátette, nem tudja elképzelni a magyar kisebbséget képviselő pártok (a bejutás határán táncoló Magyar Közösség Pártja, illetve a felmérések alapján biztosan mandátumokat szerző Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt) együttműködését az SNS-sel. A politológus azt sem zárta ki, hogy a Boris Kollár vezette romaellenes Család vagyunk nevű formáció is helyet kap az új törvényhozásban. Arra a kérdésünkre, hogy ki lehet egy esetleges jobbközép kabinet miniszterelnöke, Marusiak nyomatékosította, a maga részéről nagyon nehezen tudja elképzelni ennek megvalósulását, de ha mégis, akkor a felmérések alapján a legnépszerűbb ellenzéki párt, a Háló elnöke, Radoslav Procházka lehet a jelölt.
A kormányzó Smer választási győzelme nem kérdéses. Hogyan lehetne összefoglalni a kormány négyéves tevékenységét? – kérdeztük az elemzőt. „A stabilitás volt a Fico-kabinet legerősebb jellemzője. Nem voltak nyílt konfliktusok a kormányzaton belül. Az úgynevezett jóléti politika meghirdetése és a migránsellenes kampány nagyon sikeresnek bizonyult.” Juraj Marusiak megemlítette azt is, hogy néhány korrupciós botrány – így Pavol Paska, a házelnöki posztról lemondani kényszerült, ma is Smer-alelnök ügye – ártott a kormánypárt megítélésének.
